Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Horváth László: Gondolatok a gyöngyöspatai községmonográfia elé

1460. április 29-én Zagyvafői Andrisko és Uhrik vezetésével el­foglalták Patát és 600 katonával a pusztulófélben lévő vár erődíté­sét kezdték meg. Rozgonyi Sebestyén vezette királyi seregek már május l-jén körülzárták a sebtében erődítgetett hegyet, s az ostrom során maga Mátyás király is ideérkezett. A husziták 1460. július 8­án feladták a várat, a király pedig felgyújtatta az erődítést. 8 A vár mindenképp tartogat meglepetéseket. Kovács Béla egy sor krono­lógiai és építési technikai kérdést vetett fel, melynek megválaszo­lását csak egy további régészeti feltárás tenné lehetővé. (Itt köszö­nöm meg Kovács Bélának hozzáállását a folyó kutatáshoz, igazán önzetlenül bocsát rendelkezésemre minden segítséget, adatot, anyagot, mely segítségével talán egy közös cél kerül közelebb, minél jobban körvonalazódik a település X-XVI. századi história­ja.) Az előbb már említett, vélhetőleg István király idején létre­hozott, Patai főesperesség első templomát és körítő temetőjét a Póctetőn Szabó János Győző tárta fel 1970-71 -ben. } A vár közvet­len szomszédságában, a XI. században fölépített Szt. Péter esperesi egyház megléte az egyik legfőbb érve és bizonyítéka a Pata szék­hellyel önálló hajdani vármegyét feltételezőknek. A település iz­galmas fejlődéstörténeti adaléka, hogy míg az említett Szt. Péter templom a fellegvártól keletre, de még az ún. külsővárban, sán­coktól védetten a XI. századtól létezett, addig a vár aljában épült faluban is működött már a XI. században egy plébániatemplom, titulusa Boldogságos Szűz. 10 (Ez Szabó János Győző szerint is a korai megyeszékhelyek ismérve!) A mai gótikus templom helyén állt korai templomot Kovács Béla tárta fel Koppány Tibor építész­mérnökkel és Levárdi Ferenc művészettörténésszel közösen. Sike­rült megfogni a templom építésének első periódusát a XI. század­ból, s ez a kisméretű templom, illetve ennek teljes nyugati orom­8 SUGÁR István 1966. 13-15. 9 SZABÓ JÁNOS Győző 1985. 5-77. 10 DERCSÉNYI Balázs (szerk.) 1984.2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom