Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

B. Papp Györgyi: Heves város XVII-XVIII. századi betelepülésének vázlata

B. Papp Györgyi HEVES VÁROS XVII-XVIII. SZÁZADI BETELEPÜLÉSÉNEK VÁZLATA Heves város török utáni betelepítéséről és újranépesítéséről keveset tudunk. Még hosszantartó kutatómunkát kíván, a csak szórványosan előbukkanó adatok elemzése. Sajnos, újabb források felkutatására - a korszak írásos dokumentumainak részbeni elpusztulása miatt - csak csekély remény van. Teljesen hiteles képet mi sem tudunk nyújtani, csak a rendelkezésünkre álló gyér forrásanyagból, valamint országos és helyi tendenciákat figyelembe véve próbáljuk meg felvázolni Heves város XVII. század végén elindult és a XVIII. század közepéig tartó fejlődését, történetét, lakosságának demográfiai és nemzetiségi viszonyait. Előadásomat négy fő részre tagolom. A török uralom alatti időszak rövid áttekintése után a város 1685. évben történt visszavételétől, az 1703-ig terjedő lassú ütemű betelepülés ismertetése következik. Ezután az 1703-ban elkezdődött és 171 l-ig tartó újbóli népességszám-csökkenés okait vizsgáljuk. Az utolsó nagyobb periódus 1711-1740. Ezen az intervallumon belül - az évszázados háborúk lezárása után - megindul a hatalmas méretű belső migráció, ami kiegészül a még szervezett keretek nélkül érkező nemzetiségek bevándorlásával. I. A török uralom alatti idők Heves város XVII. század végi történetének ismertetését érdemes - átugorva a török hódoltság idejét - Magyarország XVI. századi állapotának bemutatásával kezdeni. Milyen képet is festett erről az országról a kortárs Oláh Miklós főpap, mielőtt a török