Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Császi Irén: Az életkorhoz kapcsolódó szokások Hevesen

Császi Irén AZ ÉLETKORHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOKÁSOK HEVESEN A hagyományos paraszti világ szokásaiból eddigi terepmunka eredményeként, néhány jellegzetes szokást mutatok be a gyermek születését megelőző és követő időszakból, a lakodalom szokásvilágából és a halottkultuszból. Az anyagfeltárást még nem tekintem lezártnak. A század elejétől indulnak a visszaemlékezések, mivel az adatok többségét 60-96 év közötti idős emberektől gyűjtöttem. Saját életükről, szüleik, nagy szüleiktől hallott elbeszélések alapján tárták föl emlékeiket. Munkám elsődleges célja a recens anyag feltárása, leíró jellegű ismertetése. A népszokásokat a legkülönbözőbb irányból érintették hatások. Heves lakosságát a táj más vidékeivel mind a kulturális, társadalmi, gazdasági téren kialakult kapcsolatok hálózták össze. Egyik fontos elem az időszakos migráció amikor a vándorló személyek, mezőgazdasági munkások, summások nem telepednek le az új helyen, hanem rövidebb-hosszabb idő múlva visszatérnek eredeti lakóhelyükre. Magukkal hozzák a műveltségi elemeket, és át is adják a sajátjukat. A hevesiek elsősorban Szolnok, Borsod és a környező heves megyei kis-középgazdaságokban, uradalmakban, nagygazdaságokban vállaltak munkát. Másik szokásbehozatal a letelepüléssel keletkezhet. Ennek jó példái a házasságkötések vizsgálata terén mutathatók ki .A házassági kapcsolatok alapján kirajzolódnak a jászsági szokáselemek és funkcióelemek a hevesi szokásokban. Meghatározó hatás volt még politikai téren Heves életében a kitelepítés* és az azt követő időszak. Számolnunk kell azzal, Miután 1944. november 14-én a települést elfoglalta a szovjet Vörös Hadsereg, a község lakosságát evakuálták, mert 1944. december 15töl ide települt a 2. Ukrán Front parancsnoksága a Budapest és Bécs