Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Krupa András: Jeles napok a mátraaljai szlovákoknál

A szokás utolsó szakaszában, a 30-as években már csak magyarul énekeltek (ill. átmenetileg mind a két nyelven). A magyar nyelvű szöveg a környező palócok pünkösdölő énekének közvetlen rokona, kivált a Mátraalján az Istvánffy Gyula által gyűjtött változatoknak (ill. a hasonló magyar énekeknek), csupán az első sort fogalmazták át (Mi van ma, mi van ma, fekete vasárnap), a második sortól változatlanul hagyták, s emiatt fogalmi zavar észlelhető, mintha a fekete vasárnapnak lenne második napja is: Mi van ma, mi van ma? Fekete vasárnap. Hónap lesz, hónap lesz a második napja. Ne tiposs, ne taposs a pünkösdi rózsát, mer ha letaposod, lányok visznek a toronyba arany koszorúval. Adatközlő: Köles Jánosné Kovács Borbála (1918) Kisnána, 1994. A magyar pünkösdölő szokásokban koszorúslányok veszik körül a menyasszonyt, mint Kisnánán, de ők énekük közben mindenütt táncolnak

16

. A környékbeli szlovák falvak Kiset bábja (pl. Acsa) is menyasszony, s Galgagyörkön pedig a Kisel' kivitele után hazatérőben az egyik lányt öltöztették menyasszonynak (mint láttuk fentebb, egyes szlovákiai vidéken is menyasszonnyal jártak). Tehát e tekintetben a szokáselem egymás mellett éléséről, parallelizmusról beszélhetünk, amely mindkét etnikumnál erősíthette ennek a foalaknak a szerepét. 16 GULYÁS Éva-SZABÓ László, 1989. 420-421., MANGA János, 1968. 154-156., TÓTH Judit, 1988. 70., SCHWALM Edit, 1978. 86.