Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)
Petercsák Tivadar: Erdei foglalkozások, famunkák a mátrai szlovák falvakban
Szuhahuta (ma Mátraalmás) 1777-től 1836-ig működött. Az üzem 1785-ben több kisbirtokos vállalkozó tulajdonában volt. Ekkor 6 munkás évente 8 900 db üvegtárgyat (ablaküveg, kocsmai és orvosságos üvegek, poharak) állított elő. A huta a XVIII. század végén megszűnt, majd a XIX. század elején rövid ideig ismét üzemelt 3 . A XVIII. század végén és XIX. század első felében további három kis település jött létre a hasznosi erdőkben. Keviczki huta vagy Ötház huta: A XIX. század első évtizedében létesült és kb. 1850-ig állt fenn (Mátraszentimre). Almásy vagy felső huta, ill. Belső huta: 1780 körül keletkezett és 1845 előtt megszűnt (Mátraszentistván). Fiskalitás vagy Legfelső huta: a XVIII. század legutolsó évtizedében jött létre és 1845 előtt megszűnt (Mátraszentlászló) 4 . Az idetelepültek szlovák, morva és szudéta nyelvterületről érkeztek, majd magyar erdei munkások és üvegfúvók települtek közéjük. Jozef Stole nyelvtudományi kutatásai alapján azon a véleményen van, hogy a mátrai huták nyelvjárása nyugat-szlovákiai jellegzetességű morva vonásokkal. Stole véleménye szerint a legtöbb telepes a morvaországi Valasskából jött Szuhahutára. A többi mátrai településen a trencséni hegyi tanyák nyelvjárása az uralkodó. A Szuhahután letelepedő munkások nevei az anyakönyvekből ismeretesek. A beköltözőknek szláv és német neveik vannak: a nevek 60%-a szláv, 36%-a német karakterű, a fennmaradó 4% egyéb eredetű. A szláv nevek zöme szlovák jellegű (pl. Hornyák, Liptovszka, Pavlica), de cseh (pl. Doszták) és lengyel (pl. Gembiczky) is található. Német karakterű a Stork, Odler, Holtner stb név 5 . A Mátra belsejében települt szlovák falvak lakosságának életmódját, munkalehetőségeit alapvetően meghatározta az erdő. Betelepülésük is tulajdonképpen a fakitermeléshez, az erdei munkához kapcsolódott, hiszen az itt működő üveghutáknak rengeteg fára 3 CSIFFÁRY Gergely 1995; K. CSILLÉRY Klára 1955.a. 355. 4 CSIFFÁRY Gergely 1995. 5 K. CSILLÉRY Klára 1955.a. 356.
