Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Bevezető

Dr. Ujváry Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár A néprajzi táj konferenciáknak nagy hagyományai vannak Heves megyében. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet 15 évvel ezelőtt rendezte az elsőt Poroszlón, s a mai sorrendben a tizedik. Ezek a konferenciák igen sok lehetőséget rejtenek magukban. Egyfelől a helyi és a környező megyék kutatói, önkéntes gyűjtői kicserélhetik tapasztalataikat, véleményüket, valamint ráirányítják a figyelmet egy kevésbé ismert, néprajzi szempontból alig feltérképezett falu, kisebb tájegység vagy téma kutatására. Másfelől ismertetik a már folyamatban lévő vagy lezártnak vélt kutatások eredményeit. Az előző évben Párád adott otthont a tanácskozásnak, ahol újabb előadások hangzottak el a palóc nép kultúrájáról, társadalmáról. Ebben az összegzésben kitűnt, hogy rendkívül sok új adat bukkant fel a négykötetes monográfia megjelenése óta, ami bizonyítja, hogy a tájkonferenciáknak és a további kutatásoknak rendkívül nagy a jelentősége és a fontossága. Ezek az újabb adatok finoman árnyalják és olykor lényegesen módosítják azokat az eredményeket, amelyeket a korábbi kutatók elértek. Voltaképpen azt is mondhatnánk, hogy a kutatásokat sohasem lehet lezárni, egy öszszegzéssel nem lehet befejezni egy népesség vizsgálatát. A regionális konferenciák a legjobb bizonyítékai annak, hogy sok fontos és új ismeretanyag kerül felszínre nemcsak a honismeret terén, történeti vonatkozásban, néprajzi vonatkozásban, de az ökológia teréről is. Ennek példájaként említhetnénk meg a 10 éve, 1984-ben megjelent, nagyon szép, impozáns tanulmánykötetet, mely Gyöngyös várossá válásának 650. évfordulóján látott napvilágot. A tanulmányok Gyöngyösről c. munkát a mellettünk ülő igen tisztelt tanítványom - Kecskés Péter valamint Havassy Péter szerkesztette. A gyűjteményes kötet Gyöngyös és környéke társadalmának életéről tartalmaz forrásértékű vagy összefüggéseiben új eredményeket hozó huszonegy történeti és néprajzi tanulmányt. A 650 éves város történetéről a folyamatban lévő kutatások tükrében úgy nyújt áttekintést, hogy a „mezővárosi" jelleg és a „kistáj iság" (Gyöngyös és a Mátraalja) több kapcsolatára is fény derül. 1993ban pedig egy újabb tanulmánykötet látott napvilágot Horváth