Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)
Petercsák Tivadar: A mátrai erdőhasználat sajátosságai
szögezve. Az erdőn méteres darabokra összevágott fát a krosnya lécei közé rakták, majd dróttal összekötözve szállították haza. Érdekes, hogy a szláv terminológia ellenére a krosnyát nem használták a mátrai szlovákok, de ilyen funkcióban ismeretlen Észak-Magyarország más szlovák településein is. További kutatások tisztázhatják, hogy milyen kapcsolat van az egykori felvidéki szlovák vándor üvegesek hasonló formájú és elnevezésű szállítóeszköze és a gyöngyösiek fahordó eszköze között 22 . A krosnyával történő fahordás nehézségeire utal a gyöngyösi Durandán elterjedt mondás „Hogy a krosnya nyőjön el!" -, amelyet szinte átkozódásként mondtak egymásnak. A férfiak a krosnyával rendszerint egy kisméretű fűrészt és baltát is vittek magukkal, holott vágóeszközöket tilos volt az erdőre vinni. A városi erdész a XIX. század második felében listát vezetett az erdőre vitt fejszékkel okozott károkról és az elkobzott fejszékről. Ezeket azután árveréseken értékesítették a városi pénztár javára. Pl. 1849. november 5-én 87 fejszét adtak el 30 forint 6 krajcárért. Gyöngyös városának jelentős jövedelme származott az évenként kitermelt fa eladásából. A területet kisebb parcellákra - nyilas vagy szekció - felosztva nyilvános árverésen értékesítették. A XIX. század második felében általános gyakorlat volt, hogy a városi erdész térképvázlatot, majd ez alapján listát készített az egyes nyilasokról, az abban levő szálfák számának, és becsült értéküknek feltüntetésével. Az egyes parcellák határán álló fa oldalát megfaragták és ráírták a parcella számát. Az egyes nyilasokba eső szálfa mennyisége változó. Pl. 1884. novemberében a 19 katasztrális hold vágás alá kerülő erdőt 292 nyilasra osztották. Az l-es nyilashoz 24 lábon álló fa, az 5l-eshez 19 szálfa, a 30-ashoz 60 szálfa tartozott 23 . Az árverés idejéről és módjáról a városházán és a templomok kapujára kiszögezett hirdetmény útján értesítették a lakosságot, de a környékbeli falvakban is kidoboltatták. A Városi Tanács az árverés lebonyolítására rendszerint három embert küldött ki az 22 Egy példányát a gyöngyösi Mátra Múzeum őrzi. Gynsz: 76.143. Az ablakos krosnyához L.: GALLO J., 1968. 411-423., PETERCSÁK Tivadar, 1973. 527-548. 23 HML. Gyvl. XCVI/8., LIII/27.