Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)
Petercsák Tivadar: A mátrai erdőhasználat sajátosságai
gyis a terület 42%-a erdő 4 . A város tulajdonában lévő erdőt általában Benei erdőnek, benei Mátrának vagy Bene-pusztának nevezik 5 . A város tanácsa a XVII. századtól gyakran foglalkozott az erdők ügyével, rendeletekkel szabályozta használatát. Az első ismert adat 1675-ből származik, amikor I. Rákóczi Ferenc megtiltotta az erdők önhatalmú használatát és rongálását 6 . A XVIII. században a gyöngyösi lakosok az ú.n. Mátra cédula birtokában járhattak az erdőre fáért. Ez már a szabad erdőhasználat korlátozását jelentette, mert abban csak gyöngyösi lakosok részesülhettek. A Mátra cédulához minden nemes és nem nemes lakos egyformán hozzájuthatott. 1807-ben olyan határozatot hozott a városi tanács, hogy csak azok kaphatnak fahordási engedélyt, Mátra cédulát, akik 10 éve gyöngyösi lakosok 7 . Megjegyzem, hogy a debreceniek a XVII. században 3 évi helyben lakás után hordhattak fát az erdőből. Az engedélyt bizonyos összegű évi díj lefizetése után válthatták ki a helyi illetőségűek. 1817-ben egy gyalogos Mátra cédula ára 6 forint, egy szamárral történő szállítás esetén szintén 6 forint, a két öszvér és két szarvasmarha által vontatott jármű után kilenc forint 8 . Aki a meghatározott díjat nem fizette meg és a fahordáson rajtakapták, 12 forint büntetést kellett fizetnie 9 . A faizási jogot a gyöngyösiek nem adahatták át más községbeli lakosoknak. A Mátra cédula birtokában a gyöngyösiek a XVIII. század első felében még minden nap hordhattak az erdőről száraz fát saját célra, tüzelőnek. Ennek következtében a faállomány nagyon pusz4 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Budapest, 1897. 5 Heves Megyei Levéltár, Gyöngyös város közgyűlési jegyzőkönyvei. Továbbiakban HML. Gyvkj. V-101/a. 3. kötet 366. (1728.), 2. kötet 555.(1715.) 6 HML. IV-l/b/3. 7 HML. Gyvkj. V-101/a. 8. kötet 703. A debreceni lakosok csak akkor részesedhettek a fából a XVII. században, ha legalább 3 éve a városban laktak. PENYIGEY Dénes, 1980. 251. 8 HML. Gyöngyös város levéltára. XCVIII/1. 9 HML. Gyvkj. V-101/a. 8. kötet 245.
