Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Horváth László: A Heves megyei kivándorlás kutatás főbb tanulságai

gatási leírása (1909.) 10 című munka, mely keretében részletesen tudósít az 1901-1907 közötti kivándorlási mozgalomról, nemcsak megyei, de járási, községi adatokat is közölve. A három statisztika „Összemontírozásávar' máris íolvázoltnak tekintettem az első világháború előtti megyei kivándorlás járásra, ha kell községekre lebontott emigrációs mutatóit. A három forrás azonban nemcsak hogy egymásnak, de sokszor önmagának is ellentmondó. III. A szakirodalmunk egy része - pláne a korábbiak -, hajlamo­sak csak gazdasági okokban fellelni a kivándorlás mozgatórugóit. Jómagam is minden község vizsgálatakor bevezetésként a település gazdasági hátterét vallattam meg. A meglepetés akkor ért, mikor kiderült, hogy a kivándorló gócoknál vannak még szegényebb fal­vak, honnan egyáltalán nem, vagy alig hajóztak az Újvilágba. Szá­momra a kutatás egyik tanulsága éppen az, hogy a kivándorlás té­nyezői között valahol léteznie kell egy „lelki, pszichológiai kom­ponensnek" is. Enélkül nehéz is lenne megértenünk az emigráció­nak ezt a szélsőségesen eltérő regionális és időrendi megoszlását. Pusztán gazdasági háttértényezőkkel mindez pontosan nem magyarázható. A szerző a megyei kutatás első szakaszában maga is azt hitte, hogy a kivándorlás oka, mint egy matematikai egyenlet, tiszta és racionális gazdasági-társadalmi adatokkal jól körülírható, felvázolható. Amelyik régióban, járásban, településen a gazdasági és társadalmi feszültség egy adott szintje megtalálható, ott nyilván a kivándorlás is felütötte a fejét. Csakhogy a kutatás eredménye­ként bátran állíthatom, hogy vannak a kivándorlásnak olyan társa­dalmi, lelki, tradicionális, családi, pszichológiai vonásai, melyek a háttérben tagadhatatlanul ott álló gazdasági tényezők hatását jelen­tősen befolyásolták. Vagyis egyszerűbben szólva, nem feltétlen ott volt tapasztalható jelentős kivándorlás, ahol a gazdasági tényezők ezt valószínűsítették. A család, a vallás, a tradíciók megtartó ereje az, mely jelentősen befolyásolja vagy meghatározza sokszor a mozgalom lefolyását. Erre a tapasztalásra engem számtalan egyéni életút ismerete vezetett. 10 KEMÉNY György, 1909. 8-11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom