Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)
Selmeczi Kovács Attila: Kallómalmok Gyöngyös környékén
működéselvét követő botkalapácsos megoldás volt, melynél az egy fatörzsből faragott vályúba egymás mellett több tölgyfabunkó illeszkedett, melyek a bütykös tengelyáttétel révén felváltva emelkedtek és zuhantak le. A recens anyag alapján rögzíthető fontos tényező: az ütőt mindig tölgyfából készítették, hogy nehéz legyen, viszont a tölgyfa rostos tulajdonsága miatt az ütő éleit bükkfából illesztették be, hogy ne roncsolja a szövetanyagot 22 . A kallók technológiája egységes képet mutatott: kallás előtt a szövetet néhány napig felváltva hideg és melegvízben áztatták, majd 50-60 cm széles harmonikahajtogatással felhajtották és a vályúrekeszekbe helyezték. Egy rekeszbe kb. 3,5 méter, 12 kg körüli anyag került. A vízzel félig töltött vályúban előbb hideg, majd egyre melegebb vízzel öntözték s közben verték a gyapjúszövetet. Ügyelni kellett a megfelelő vízmennyiségre, mert ha a posztó alá sok víz került, túl bolyhos lett, ha pedig kevés, a rostjai szétmállottak. Ütés közben forgatták, hogy minden részét érje a kallás. Néhány órás verés után a szöveteket kivették, kifeszítették, majd ismét visszahelyezték. Fontos volt a verés idejét betartani: általában a fehéret 12 óráig, a feketét 72 óráig is kallották. A művelet közben a szövet szélessége csökkent (85 cm szélesből 70 cm-es lett), a m 2-re eső súlya viszont megnőtt 23 . A munkafolyamat sajátosan egységes volta miatt minden kallómalom műhelyének a törőberendezésen kívül elengedhetetlen tartozékai a vízmelegítő katlanok és a vízbevezető vályúk. A kallómalmok udvarán pedig terjedelmes állványokon húzták ki, simították, majd a szabadban szárították a szűrp osztót 24 . Miután nemcsak Gyöngyös vidékén, hanem egész Magyarország területén nem maradt fenn a kallómalmoknak ipari műemléke, ezért is különösen örvendetes, hogy Molnár Gusztáv a Bene-patak alsó malomcsatornáján 1991-ben felállította egy kallómalom rekonstrukcióját, mely vízikerékmeghajtással és működőképes berendezéssel rendelkezik. Noha - kielégítő forrásanyag hiányában nincs lehetőségünk annak megállapítására, hogy az újonnan re22 PONGRÁCZ Pál, 1963. 42. 23 PONGRÁCZ Pál, 1963. 50-51. 24 FILEP Antal-SZOLNOKY Lajos, 1979. 730-731.
