Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)
Szabó László: A palóc társadalomról
Ha most az Alföldéi és a palóc vidéket a rendeződő XVIII. században összehasonlítom, éles különbséget figyelhetek meg mind a településhálózat és szerkezet, mind a jogviszonyok és a közigazgatási önállóság, mind a társadalom összetételében. A felvidéki aprófalvak társadalma kevéssé tagolt a vérségi és személyes viszonyok, kapcsolatok a dominánsak, ennek megfelelően sokkal inkább közösségként, mint társadalomként viselkednek. Ugyanakkor itt a földesúri függőség állandó, az egész közösséget érintő, s a jobbágyság mintegy konzerválódott, míg az Alföldön formális a függőség, szabadmenetelüek a falvak s önállóbbak, nem is beszélve a nagyobb településekről, mezővárosokról. Külön kell szólnunk a palóc vidék társadalmának egyik jellegzetességéről a jobbágy-nemes viszonyról, a nagyszámú nemességről. Itt voltak ugyanis a végvárak, s hogy a katona utánpótlást biztosíthassák, a megyék nemesítési jogot kaptak, hiszen csak nemes viselhetett kardot. (Az Alföldön a paraszt vármegyékben engedélyezték a parasztoknak a fegyverviselést, hogy megvédhessék magukat). Heves- és Külső-Szolnok, Borsod, Gömör és Nógrád megye szinte osztogatta a nemesleveleket. A nagyszámú kisnemes a hadviselésben vált érdekeltté. Ok jelentették a végvári katonaság utánpótlását. Az északi megyékben így felszökött a nemesek sz:V ma, s ezt még szaporította - főként eleinte - az Alföldről menekült nemes családok sokasága is. A palóc társadalom egyik legjellemzőbb vonása éppen ezért az, hogy itt a társadalom (tömegesen is) nemesekre és jobbágyokra oszlik. Nógrád és Gömör megyében hírhedten sok nemes vau, arányait tekintve vannak teljesen nemesi falvak; olyanok, ahol nem is él más, csak nemes, ilyen például Egerbocs Eger környékén, ahol olyan birtokviszonyok alakultak ki, ahol szinte nem lehet megállapítani még az 1930-as években sem, hogy kinek milyen birtoka volt. Ekkor próbálnak tagosítani. Ám ez lehetetlen, mert egyszerűen nem tudták, hogy milyenek a birtokviszonyok, olyan nagyfoka a belső összeházasodás. Kiderült, hogy csak egy-két család az, amelyre eredetileg korlátozódott a birtokjog, de ez annyira megsokasodott, hogy az egész falut csupa nemes ivadékok alkotják. Tehát iíí a nemesség igen nagy tényező. Azonban tudni kell azt is - s IIa Bálint leírta Gömör megyéből -, hogy a nemesek nagy rész?
