Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)

Szabó László: A palóc társadalomról

tük a sok szempontból fontos vásártartási jogot is megkapják). Ám ekkor megjelenik határainknál, majd az országban is a török és véget vet ennek az Ígéretes belső fejlődésnek. Bennünket ebből most csak egy vonatkozás érint: az ország középső, török megszállta területről megindul az elvándorlás. Ez az Alföldön a települések további pusztulását eredményezi, ugyanakkor viszont az egészséges, gazdaságilag meglapozott fejlődést, a pusztásodási folyamatot az ország északi részében, Erdélyben és a nyugati végeken megállítja. Mert az ország középső részének népessége nem pusztult el - ha nagy volt is vérvesztesége -, hanem felhúzódott a védettebb területekre és a már pusztásodásnak indult apró falvak népességét utántöltötte. Ez konzerválta mintegy azt a. településhálózatot, amely ma a Felvidéket, az ország északkeleti részét, Szatmár megyét, vagy hogy a határon túllépjünk, Bereget és Ungot, Ugocsát vagy a Nyugat- és Dél-Dunántúl bizonyos részeit jellemzi. Itt a falvak népessége néhol a 200-at sem éri el. E vidék a menekülök révén megmaradt aprófalvas területnek, megakadt a psztásodás természetes folyamata, s tökéletlenül ment végbe a település-koncentráció. Persze városok itt is kialakultak, de inkább csak a kereskedelmi útvonalak mellett, tehát egészen más folyamat eredményeként (pl. a Lengyelországba, a Csehországba vagy Ausztria felé vezető utakon, illetve Erdélyben). Nézetünk szerint a palóc terület azért válik később népesség kibocsátó területté és az Alföldet is benépesítő régióvá, mert ez a népesség természetesen összeházasodva az itteniekkel részben visszaköltözik az Alföldre, oda, ahol a nemeseknek igazolható birtokjoguk is volt, s a menekülő vagy telepített jobbágyok jobb feltételek mellett gazdálkodhattak a török utáni foldbőség miatt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az a több mint 120 palóc eredetű vagy palóc beütésű település, amiről Bakó Ferenc előadásában említést tett, az Alföldön reális valóság. A Felvidék visszaadta a népességet az Alföldnek a harcok elkerülte után. Mit jelent mindez a településeket s azok társadalmát, jeliegét tekintve? Azt, hogy a Felvidéken a középkori állapotú településhálózat konzerválódott, s nem tudott kellőképpen modernizálódni. Meg-