Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Csordás Anita: A keresztnévadás szokása Boldogon az anyakönyvezés bevezetésétől napjainkig

A KERESZTNÉVADÁS SZOKÁSA BOLDOGON AZ ANYAKÖNYVEZÉS BEVEZETÉSÉTŐL NAPJAINKIG Csordás Anita Boldog lakói római katolikus vallásúak. Ezért a keresztnévadás szokásait a katolikus egyház keresztelési anyakönyvében követhetjük nyomon. Az anyakönyvezés 1719-ben indult meg, de 1869-ig latin nyelven történt a bejegyzés. Ebből az 1869. január 7-ével kezdődő magyar nyelvű névanyagot céduláztuk ki. A cédulákon feltüntettük a megkeresztelt gyermek család- és keresztnevét, az apa kereszt-, illetve az anya leánykori nevét, a keresztszülők keresztneveit, valamint a születés időpontját. A neveket minden esetben a forrásban előforduló alakban jegyeztük le. A cédulákból időrendi adattárat állítottunk össze. Az összegyűjtött anyagot három korszakra bontottuk: 1.1869-1900-ig II. 1900-1950-ig III. 1951-1986-ig A korszakhatárok olyan jelentős társadalmi változásokat jeleznek, amelyek hatását a névadási szokásokban is láthatjuk. A három korszak névanyagát gyakorisági sorrendbe állítottuk. Először a férfi-, majd a női neveket vizsgáltuk meg. Férfinevek /. időszak: 1869-1900-ig A fiú újszülöttek száma 1283, s ők 38 féle nevet viselnek. Közülük 980-an, azaz 76,3%-uk 7 néven osztozik, míg a többi 303 személy, az összes újszülött fiúk 23,6%-a, 31 féle név birtokosa.