Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások

vett neki selyemkendőt. Míg a fiatalasszony gyermekágyat feküdt, a ke­resztanya és a rokonság látta el ebéddel, kb. 2—3 héten keresztül. Leg­többször és legtöbbet a keresztanya vitt. Általában háromszor, de ha mó­dosabb volt, négyszer, ötször, vagy egy héten keresztül minden nap. Nem volt szigorúan megszabott rendje, hogy mikor mit vigyenek, de általában tyúkot vágtak, tyúklevest vittek egyik nap kiskockatésztával, másnap csi­gával. Utána kispatkót, kisrózsál, nagyrózsát sütöttek. Mindig adtak 1­1 liter bort is a komaasszonyos üvegbe. A komaasszony valamelyik rokona, általában egy fiatal lány, aki "nagy cifrán felkészülhetett" - vitte az ételt. A süteményt szépen hímzett kalácsoskendőbe kötötték. 15 Az utolsó alkalommal ketten mentek. Egyik vitte az ételt, másik a korozs­mál: kb. négy méter gyolcs, egy-két méter hosszú, széles rózsás szalaggal átkötve. Ezt eltették, s mikor a gyerek nagyobb lett, megvarrták. A fiúnak inget, a lánynak pendelt készítettek, s "megemlegetlek, hogy keresztanyád vette". A rokonok beosztották egymás között, hogy ki mikor visz ételt a gyerekágyas asszonynak. Valamilyen levest, rétest vagy pampuskát és egy liter bort adtak általában. Most már nem készítik el az ételt, a tyúkot élve viszik. A keresztelőt a gyerek születése után egy héttel vagy az azt követő első ünnepen tartják. Régen kevés vendéget hívlak a keresztelőre vagy pnisz­likra. Sokszor még a keresztapa sem volt ott, csak a keresztanya és a bábaasszony vagy a nagy asszonyka, nagyasszony, ő vitte a babát a temp­lomba. A kisbabát selyemkendővel terítették le, s annak a tetejére még egy varrót kendőt tettek. Ma már nagyobb keresztelőt tartanak, sok vendéget hívnak. A fiatalasszony templomi beavatását kispniszliknak hívják. Az avatásra is elhívták a nagyasszonykát. A fiatalasszony ekkor feketébe öltözött (a keresztelőre színes szálikába és szoknyába, fodros kendőbe), s a kisbaba fejére is fekete kendőt terített. Otthon ekkor ünnepi ebédet főztek. Eljegyzés, lakodalom. A legismertebb szokások egyike, a néprajzi szakirodalomban számtalan publikáció ismert. A palócföldi lakodalmat Bakó Ferenc dolgozta fel egy kitűnő monográfiában, minden részletre kiterjedően. 16 Most nem kívánom végig kísérni a lakodalmi előkészületeket, valamint a lakodalom teljes menetét. Csak néhány jellemző elemet emelek ki a szokáskörből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom