Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Gál Gyula: Népi orvoslás a Barkó vidéken
A statisztika szerint gyűjtőterületem 11 községének lélekszáma 1939 előtt 12 685 fő. A 11 falu két orvossal rendelkezett, így 6342 emberre jutott egy orvos és 12 685 főre egy gyógyszertár. Az orvos mellőzésében igen döntő szerepet játszott a szemérmesség. Ennek illusztrálásához csak egy példát. Egyik adatszolgáltatóm a következőket mondotta: „Fiatal házasember voltam. A lábam szárán sebek voltak, amit a legnagyobb titokban tartottam szüleim és feleségem előtt. A seb gyógyításáról és kötözéséről magam gondoskodtam különféle gyógynövények felhasználásával. (Cinadónia, farkasalma, keménykenőcs stb.) A gyolccsal bekötött, befáslizott lábam senki sem látta, mert a bokáig érő hosszú gatya (lábravaló) eltakarta a beteg testrészt. A palástoláshoz hozzájárult az is, hogy a gatya szára bokánál madzaggal be volt kötve. Véletlenül azonban az egyik éjszaka kioldódott a bokánál megkötött gatya, leesett a sebről a kötöző fehér gyolcs, így kiderült a titkolódzás. Feleségem kényszerített, hogy menjünk el orvoshoz gyógyíttatni, kezeltetni a sebet. Kérésének csak akkor tettem eleget, amikor szavát adta, hogy nem a helyi orvoshoz megyünk, hanem Egerbe utazunk, hogy ne tudja meg senki. A seb azóta (50 éve) már begyógyult, de a ma is jó egészségnek örvendő 71 éves idős bácsi most is azon morfondírozik, hogy kenőcs mellett miért adott az orvos kanalas orvosságot is, hisz ő nem volt beteg." Javaslatok, gyógymódok a betegségek megelőzésére A betegséget meg kell előzni, hogy gyógyításra ne kerüljön sor - vallják barkó vidékünk emberei. E megállapítást olykor-olykor találóan így fejezik ki: „Jobb előre félni, mint azután megijedni". Jóslások a gyermekáldással kapcsolatosan A születendő gyermek megérkezését a család nagyon várta és várja. A várakozás közepette közeli és távoli hozzátartozók jósolgatnak a gyermek nemét illetően, a terhes anyát tanácsokkal látják el. A viselős asszony arca legtöbbször foltos, mindig kíván valamit, amit máshol esznek, amiről beszélnek. Kívánságát teljesíteni kell, mert különben lëtëszi a gyereket. Elmegy a gyerek akkor is, ha az anyja megijed, ha nagyobb lelki megrázkódtatáson, izgalmon megy keresztül, vagy ha nagyot emel, nagyot lép. „
