Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai
Ebben név szerint csak Bóta és Uppony szerepel, de lehetséges, hogy akkor Erdőhátnak nevezték a szemináriumi birtokhoz tartozó többi települést is, tehát Sáta, Sajómercse, Királd, Bóta és Bükkmogyorósd községeket. Nem kizárt, hogy ide számították az egri káptalannak az előbbiek szomszédságában lévő faluját, Csokvát is, de nem tartozott egyházi birtokhoz Csernely, a kisnemesi Lénárddaróc és Omány sem. Felmerül az a lehetőség is, hogy a tájnév kialakulásában szerepe volt az egyházi szervezetnek, az egyházközségek széttagoltságának, ill. összetartozásának. A tájon belül két anyaegyház, mater van: Sáta és Csernely, s a legtöbb település, mint filia, ezekhez tartozik. Kivételt képez Uppony és Sajómercse, amelyek már a református zónában fekvő anyaegyházakhoz kapcsolódnak. Ez év (1988) május elején végzett néprajzi gyűjtésem során több faluban igyekeztem az Erdőhát felől tudakozódni, de sehol sem ismerték a nevet. Inkább úgy tudták, hogy környéküket Hegyhátnak hívják annyira, hogy az itt működő termelőszövetkezetnek is ezt a nevet adták. A tájnév ebben a jelentésben fordul elő a KósaFilep jegyzékben, mely szerint Hegyhát a régi Borsod megyében elterülő dombos, erdős táj a Hangony és a Bán patakok között, amelybe az előbb tárgyalt ErdŐhát második, történeti változata is belefér. 3 Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül e táj Erdőhát neve sem, amelyre nemcsak az 1750-es feljegyzés, hanem más jelenség is utal. Egy 1974-ben Sáta községben lejegyzett vőfély vers egyik kifejezése mögött pl. ez a tájnév rejtőzhet. A lakodalom reggelén, amikor a vőlegény vőfélye beköszön a menyasszonyos házhoz, szállást kér tőlük, ezért igazolni igyekszik magát, hogy megbízható, nem idegen, és ezeket mondja: „Hogy azt megmutassuk, igazsággal járunk, Hogy az erdő hátán, mi is Sátán lakunk, Kezemben mutatom: ez a mi passusunk, Tessen magyarázni, amit beleírtunk!" És egy papírt nyújt át a szószólónak, úgy, mint egy személyazonossági igazolványt. 4 Sáta tehát a vőfélyversben minden bizonnyal az Erdőháton fekszik, mert a vers olyan időben keletkezhetett, amikor 3. Magyar Néprajzi Lexikon II. 516-517. 4. Kovács József PA 455-75.
