Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Cs. Schwalm Edit: Szilvásvárad és környéke népművészete
lonnazsírral, hogy a fa meg ne repedjen, és hozzáfogtak a cifrázáshoz, amit a fül áttörésével kezdtek, ezután díszítették az oldalait. Végül kanálásóval a belsejét vájták ki, közben állandóan zsírozták, hogy meg ne repedjen. Ezek a vízmerítő edények végtelen változatos formát mutatnak: lehetnek csésze és félgömb alakúak, kanál formájúak és hosszúkás alakú, csónakorrúak, ezeknek gyakran kisebb fedele is van. 15 A motívumkincs is igen gazdag. Kevés a mértanias díszítés, az is csak alárendelt szerepet játszik (pl. a szélek farkasfogszerű díszítése kereteli a fő motívumot). A természetábrázolás a központi téma. A csanak füle legtöbbször szájában makkot tartó kos (vagy kettő egymásnak háttal), esetleg kígyó. Oldalán és fedelén a pásztor környezetének ábrázolása: mocsárfa (kocsányos tölgy), szarvas, őz, seregély, vaddisznó, nyúl, pásztor a legelésző nyájjal, esetleg virágok. Alkalmanként apró rézszögeket vertek még bele díszítésnek (pl. az állatok szemének). A fő motívumok hátterét hegyes vassal ki szokták pontozni (poncolják), hogy ezzel még jobban kiemeljék a mintát a felület síkjából. A csanakokon kívül általában domború faragással készítették még a sótartókai (asztali, falra akasztható és tarisznyában hordható sótartót egyaránt). Ezek legkedvesebb díszítőmotívuma a virág, de madár és állatábrázolás is előfordul. A dohánytartó vagy dózni, valamint az apróbb tárgyak őrzésére szolgáló, általában ajándéknak készült kis doboz is a sótartókhoz hasonlóan díszített. Különlegesen szépen faragottak a képkeretek, melyek rozmaringágas, tulipános kompozíciói az egyik legjelesebb faragó, Berze Jani sajátos stílusteremtő egyéniségét tükrözik. A faragott tárgyak másik csoportját a vésett technikával díszítettek alkotják. Ez a díszítési mód régebbi, mint a domborműves faragás. Motívumkincse is a régiesebb, geometrikus. Ezt leggyakrabban ácsolt ládáknál alkalmazták. 16 A XX. század elejétől ennél a technikánál is megjelentek a naturalisztikus motívumok. A lazán elhelyezkedő rozetták között elszórva apró virágok tűnnek fel, melyek fokozatosan önálló motívummá válnak, levelekkel, virágos ággal körbefonva. Különösen a tulipán vált kedveltté. A bevésett vonalak viszonylag szélesek és mélyek. 15. Bakó Ferenc 1963. 4-5. 16. Bakó Ferenc 1963. 5.