Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Petercsák Tivadar: A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban

Bükkszéken ujjnyi széles, 4-6 cm hosszú deszkalapocskák, Borsodnádasdon 10-20 cm hosszú vesszők voltak. Bükkszéken a deszkalapra írták a számot. Tardonán kettétört gyufaszállal is sorsoltak, ha két közbirtokossági tag illetőségére jutó fajárandóságot kellett eldönteni.

21 A nyílhúzást vagy cédulahúzást tél elején tartották a községházán vagy az elnök lakásán. A vezetőség annyi papírcédulát készített, ahány erdőjog összesen volt, s minden cédula egy-egy nyilasnak, illetve rakás vagy méter fának felelt meg. Rendszerint mindenki maga - esetleg néha egy gyerek - húzta ki kalapból vagy edényből az összehajtogatott cédulákat annyiszor, ahány erdőjoga volt. A töredék jogosok többen összeálltak, és a nyílhúzás után egymás között osztották el a fát. Bükkzsércen, ahol több erdőjogost tömörítő parcellánként készítettek egy-egy nyilat, a legtöbb joggal rendelkező gazda, a parcellagazda húzta a cédulát, majd a többi jogossal osztozkodott.

22 A sorsolás után a pénztáros feljegyezte a listán, hogy ki melyik nyilast húzta. A nyilasokért a legtöbb faluban fizetni kellett, amiből a közös költségeket (pl. favágatás) fedezték. Diósgyőrben 1913-ban 3 korona 90 fillér vágatási díjat fizettek nyilasonként.

23 A közbirtokosságok gyakran árverésen is értékesítették a kivágható fa egy részét. Felsőtárkányban 1932 őszén 374 méter előre kivágatott tűzifát jelöltek ki árverésre. A kikiáltási ár méterenként 1 pengő 80 fillér volt.

24 Bükkszéken gyakran a lábon álló szálfát is árverésen adták el. A fa lefaragott oldalára írták a vevő nevét. Ha nem tudtak megegyezni, hogy kié legyen egy-egy szebb példány, hoszszabb és rövidebb pálcikával nyilat húztak. Többfelé általános gyakorlat volt, hogy a faosztás után még néhány nagyobb fát szálanként elárvereztek, hogy meglegyen az áldomásra való. Vásárolt közös erdők Észak-Magyarország több vidékén volt szokás az 1900-as évek elejétől, hogy a lakosok közösen vásároltak erdőt a falu határában nagy erdőterületekkel rendelkező uradalmaktól. A bükki, illetve 21. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattár 1763. Mádai Gyula gyűjtése. 22. Bozó József 1970. 105. 23. Mádai Gyula 1965. 135. 24. HMLV-230/14.