Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai

alakítása az álmenyasszonyok szerepeltetésével és a vacsora elkezdésének a csillagok járásához igazított időpontja. A menyasszonyi násznép látogatása a másik háznál, a hérész az egész palóc tájon általános, de itt, a reformátusoknál a hérésznek az a célja, hogy a lány násznagya elmondhassa az áldást. Gömörben 1827-ben azért ment a násznép, hogy megláthassa a menyasszonyt, aki letakart arccal fogadta őket, és pénzt kapott tőlük. Ez a szokáselem egyébként szintén egyedülálló, máshonnan nem ismerjük. Református falvakban a menyasszony násznépe kettéválik, a hérészesekből kiválnak az ajándékvivők, a ládások vagy fejfokosok, amit szintén lokális jelenségnek tarthatunk. A kendőlakáson vagy a lakodalom végén egykor lezajlott osztogató tájunkon átalakult. A menyasszony még esküvő előtt hímzett kötényeket ajándékoz a násznépnek, akik ezt viselik esküvőre menet. Ez az új szokás ugyancsak kistáji sajátosság, amelyet reformátusoknál és katolikusoknál egyaránt megtalálunk. Végezetül meg kell említenem a hajnali tűztáncot, amely Szécsénytől keletre, szinte a Hernádig egy-két változatban sűrűn előfordul. Tájunkon a század elejéig a tűztánc körüljárós formája volt szokás, mely szerint a falu több pontján rakták meg a tüzet; de az utóbbi fél évszázad folyamán a lakodalmas ház előtti porkolás terjedt el és foglalta el a hajnaljár-ás helyét. A tűztánc nyomatékos kifejezője a palóc népi kultúrának, a hajnaljárás pedig az egész északnyugat-borsodi és gömöri lakosság hagyományainak. IRODALOM Bakó Ferenc 1966. A májfa és a májusi kosár Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve IV. 257-303. 1987. Palócföidi lakodalom. Budapest Cs. Schwalm Edit 1981. A palóc lakodalmi kalácsok. Ethn. XCII. 350-373. Gaál Imre dr. Jogi néphagyományok Gömörpéterfalva és Harmac községekből. EA 1159. Gál Gyula Lakodalmi szokások Szilvásváradon. ENA 1161-69.