Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai
ban, hogy a menyasszonyt barátnői, a lánycimborák elkísérik a hirdetésre, vagy az esküvő előtti kötelező gyónásra. Tudjuk, hogy legünnepélyesebb a szokás Cserépfalun, ahol mind a két jegyest baráti köre kíséri a templomba, majd hazaérve, meg is vendégelik a fiatalokat. Az eljegyzés után három hétre tartották a barkók a lakodalmat, ami leginkább hétfőre esett, és vasárnap este mentek kikérni az ágyat. A 16. század dereka előtt, tehát abban a korban, amikor a házasságkötés szertartásait a csak a rokonság körében, de a közösség részvételével és egyházi vagy világi szervek közreműködése nélkül tartották meg, az ágyvitelnek, Szilvásváradon ágyvitő, is rituális szerepe lehetett. Ezért tartják korunkban is fontosnak és lebonyolítását szabályok írják elő. Ilyen szabálynak látszik a barkóknál az, hogy a házasság szimbólumának tekintett menyasszonyágyért 16 asszony szokott menni, és az ágyvetésre ugyancsak 16-an csatlakoznak hozzájuk. Ezek a számok Sátán és Domaházán (de valószínűleg másutt is) egyformán meghatározottak, s bizonyára kapcsolatban voltak egykor a szertartással, de ma már nem tudjuk ennek magyarázatát adni. Barkó sajátosságnak látszik az is, hogy az ágyra való alkudozás közben elcsennek egy-egy párnát, fejelet, és a szomszédba viszik, ahonnan többnyire pálinkáért kell kiváltani. Azt a szokást is egyedül itt írták le, hogy ágy vitel után, amikor „az egész falu hívott és hívatlan fiatalsága" a vőlegényes házhoz gyűlik táncolni, éjfélkor a násznagy kiszólja, azaz megkérdezi a lakodalom tisztségviselőit, hogy vállalják-e a nekik szánt hivatalt? 10 A tisztségviselők között talán legfontosabb a vőfély, akinek funkciója rendkívül sokrétű. Az első, vagy nagyvőfély nemcsak vezeti a násznépet és meghatározott alkalmakon verseket mond, hanem az egész ünnepi esemény szervezője, irányítója. Csernelyen csak a vőlegénynek van két vőfélye, a menyasszonynak nincs, és ez a hagyományos rend, mert a lány vőfély újabb szokásnak látszik, éppúgy, mint az, hogy a vőfélyek csak régebben hívogattak, az 1940-es években már nem. Ebben az időben 10-12 fiatal hívta meg a menyasszony és külön a vőlegény násznépét. Jelenleg viszont már postán küldik ki a meghívókat. Századunk elején Komoróczy a barkó kisvőfélyt vőfélybojtárnak, a második nagyvőfélyt pedig cigány bírónak nevezte, ami 10. Istvánffy Gyula 1911. 165.
