Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)
Kovács András: Bodony múltja
Kovács András BODONY MÚLTJA Bodony múltjában mintegy másfél évezredre nyúlnak viszsza ismereteink. Ezek a dokumentumok azonban hézagosak, helyenként homályosak, de a birtokunkban levő adatok érdemesek arra, hogy abból tárgyilagos képet formáljunk ennek a jellegzetes településnek a múltjáról. Nincsenek régészeti leletek, nem folytak érdemi ásatások, és mind ez ideig nincs átfogó leírása a falunak, mindez még a jövőre vár. Amikor a múltról szólunk, nem tehetjük azt a település földrajzi elhelyezkedése, birtoklása, társadalmi mozgása, néprajza együttes vizsgálata nélkül, hiszen éppen ezek a tényezők egy csokorban alkotnak teljesebb képet a földraj7i vonzás és az emberi település együtthatásáról. Földrajzi elhelyezkedés Bodony a Mátra hegység északi lábánál, két patak mentén terül el. Az egész községet majdnem teljes körben alacsony, majd magasabb hegysorozat veszi körül. Csupán a keleti részen szakad meg a hegység és egy keskeny völgy vezet át a szomszédos Recsk községbe. Keletről délre a szomszédos községek: Recsk, Parádfürdő, Párád, dél-nyugatra: Parádsasvár, Galyatető, nyugatról: Mátramindszent, északra: Mátraballa, majd ettől keletre: Mátraderecske. A község határa dél felé magasodik, Kövesorom és Feke- tetó környéke 788 méter, a faluhoz közelebb eső Kőhatár , Hosszúbérc , Kecskebérc jóval alacsonyabbak, tetejüket ter-
