Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe

vacsora előtt terítettek föl. Az asztalon maradt az ünnepek alatt, ebbe gyűjtötték a karácsonyi morzsát

. A halottas ab rosz , amit temetésko, ó .jap clé terítettek Recsken, Párádon kalodás

, Bodonyban, Mátrabalián keresztszemes gyertyatartós motívummal hímzett. Egyik legdíszesebb darab a sátoros abrosz

, amit az úrnapi körmenethez készített sátorban terítettek föl. Hímzése keresztszemes és kalodás. Az abroszok két szélből készültek, végük egyszerű, szegett egy borsóka vagy mesterke sorral lezárva, vagy gyári csipkével díszítve. A fiókos Tuhásláda tetejére is ilyen teritőket raktak. A kaszlitakaró az I. világháború táján megjelenő, legtöbbször a tisztaszobában álló bútordarab dísze. A törülközők keskeny, keresztszemes hímzéscsíkkal díszítettek. A legmódosabb gazdalányok 24-30 darabot is kaptak, de két egyforma motívumú nem volt közte. Az 1930-as évek körül vált divattá a dísztörülköző

, különböző feliratokkal: pl. Oóreggelt!; 3ó reggelt kedves!; a tulajdonos neve; a készítés évszáma stb. A keresztszemes hímzést a szabadrajzú, laposöltéses technika váltja föl. A feliratot legtöbbször egy igen színes virágokból álló koszorú fogja közre. Legváltozatosabbak az ünnepi alkalmakra szánt kendők

. Finom kendervászonból készültek, szabásuk téglalap alakú, szélük szegett és rojtozott egyaránt lehet, bojtot saját anyagból és befűzött anyagból is köthetlek. Végüket horgolt csík is díszíthette, s a kalodás darabok cakkos lezárásúak. Hímzésük legtöbbször egyszerű keresztszemes csíkminta, az 1920-as évektől színes, szabadrajzú, laposhímzéses darabok is megjelennek. Recsken, valamint kisebb számban Párádon és Bodonyban kalodás kendőkkel is találkozunk. Egyik csoportjukat az osztogatásra szánt kendők alkotják, melyeket valamilyen ünnepélyes alkalomkor elajándékoztak. A váltókendöt vagy dióskendöt kb. az 1930-as évekig a menyasszony adta eljegyzéskor vőlegénye rokonainak. Oiót, almát, kalácsot tett a kendőbe, összefogott négy sarkát színes selyemszalaggal kötötték össze. A legszebbet a vőlegény anyja kapta, ezen kívül a vőlegény apja, testvérei, nagyszülei és keresztszülei számára vittek ilyen ajándékot. A kisgyermekeknek szánt kicsi batyu csipkével körbeszegett gyolcs,