Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

c/ A többi nő szerelmét kiváltó okok között szerepel, hogy választottja "rendes volt, csendes, nem agresszív, szorgalmas, nem iszik, el fogja tudni tartani a családot, dolgos". A kapott válaszok jól mutatják azt az átmenetet, amely a párválasztásban egy alapvetően a nem individuális szerelmet normának elfogadó közösségben végbement és végbemegy, s amely az individuális szerelem irányába mutat. A felsőtárkányi kép illeszkedik a családszociológiában ismert elméletbe, amely szerint a házasság mint az individuális szerelem intézménye egészen új fogalom, s csupán a XIX. sz. vége óta beszélhetünk róla. A házasság ilyen tradicionális felfogása, amely a házasságot életreszólónak tartja, megegyezik a községekben, falvakban általában uralkodó szemléletmóddal, ami természetesen befolyásolja a válások számát is. Nézzük meg, hogy mit mutat Felsőtárkány válási statisztikájának az országos válási statisztikával történő összevetése. 1. Tábla Felsőtárkányi adat Év A 15 éves és idősebb népességből Év Hajadon Nőtlen Házas Özvegy Elvált Év nő ffi nő férfi nő férfi nő férfi össres I960 25,5% 16,8% 70,1% 65,9% 3,1% 16,0% 1,3% 1,3% 1,3% 1970 26,0% 15,3% 69,4% 66,8% 2,7% 15,7% 1,3% 2,2% 1,8% (Felsőtárkányi statisztikai adatok.) 2. Tábla 52 Országos adat Év A 15 éves és idősebb népességből Év Nőtlen és hajadon Házas Özvegy Elvált 1960 20,3% 67,8% 9,9% 2,0% 1970 20,8% 66,7% 9,5% 3,0% (Lőcsei P., 1978. 92.)