Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
A múltban ősszel és télen, az utóbbi 15 évben tavasszal és nyáron szombatonként ismétlődő lakodalom biztosítja az összejövetelek folytonosságát. A családnak az Íratlan szabályok és elvárások szerint ekkor vissza kell adnia a "kölcsönt". A rokonság, ismerősök, szomszédok a lakodalmat egyfajta pénzbefektetésnek tekintik, amit egyszer ugyanolyan értékben viszsza kell, hogy kapjanak. Ezért él tovább a menyecsketánc szokása is. A lakodalmi meghívást, az ajándékozással együtt viszonozni kell. Ellenkező esetben az életre szóló sértődést eredményez. A kölcsönösségi viszony ilyenfajta ápolása segít a hagyományőrzésben és a továbbiakban is életben fogja tartani a "nagy", akár 500-600 fős lakodalmakat. c/ Integratív (struktúrákat fejez ki) A lakodalom fontos helyet foglal el a társadalmi presztízs alakításában. Egy-egy család anyagi jólétét a lakodalommal is igyekszik kinyilvánítani. Ez magyarázza az ételek hangsúlyos szerepét. Ma minden lakodalomban azok az ételek kerülnek asztalra, amit korábban csak a legmódosabbak engedhettek meg maguknak, sőt az étrendben gazdagodást állapíthatunk meg, elsősorban a húsoknál. A megszabott étrendtől még a vendéglőben megtartott lakodalmaknál sem térnek el. A társadalmi presztízs a lakodalmi ülésrendben, az étkezések sorrendjében (első és második turnus) és a lakodalomban betöltött tisztségekben is kifejeződik. A lakodalomban való részvétel így rendkívül fontos a családok számára. Ugyancsak fontos szerepe van a lakodalmi ruházkodásnak is. A lakodalomban megjelentek öltözködésükkel vagyoni állapotukat is kifejezik. A nők erre az alkalomra drága ruhát vesznek Egerben. A lényeg a ruha drágaságán van. A férfiak lakodalom közben többször is hazaszaladnak inget váltani. Gyakorlatilag felvonultatják ruhatárukat, hogy növeljék a család presztízsét.