Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

A házasság létrejöttét illetően ma is jellemző a férfiak aktív, s a nők passzív részvétele a döntésben. A férfiaknál a döntés lehet gyors, s a kettős morál szerint működő. a/ Pl. az egyik nősülő korban levő férfi egy lakodalmi ismeretség után egy éjszaka határozta el, hogy elveszi feleségét, akivel addig nem foglalkozott, de rendesnek, feleségnek valónak tartott, s úgy érezte itt a nősülés ideje. b/ A legtöbb esetben azonban szerelem előzte meg a döntést. A döntés valójában az udvarlás megkezdése utáni első 2-4 hónapban vált fontossá, amikor is a férfi megbizonyosodott, hogy a lány megfelel az általa elvárt erkölcsi követelményeknek, azaz nem hajlandó vele szexuális kapcsolatot kezdeni, még akkor sem, ha ő azt nagyon "forszírozza", nem beszél csúnyán, nem iszik, nem durva, kedves, nőies, csendes, szelíd, szerény. Ezek a lánytól elvárt és megkapott normák késztették a férfiakat az udvarlás folytatására. Ez ébresztett bennük szerelmet, s késztette őket a házassági döntés meghozatalára. A lányban ugyanis megtalálták azt a képet, amit a szocializáció során a leendő feleségről beléjük neveltek, s ami hasonlított az anyáról alkotott képhez^

3

. Ezekben az esetekben mindig a férfi döntött előbb. Ez néha egyáltalán nem találkozott a lány férjhezmenési szándékával, s volt úgy, hogy a férfi döntése után a lány csak fél évvel adta beleegyezését a házassághoz. Néhány házaspárnál a férfi döntött hamarabb, de a lány is örült a döntésnek. A szülők kérésére azonban elhalasztották a házasságot, mert a lány még tanult, a fiú pedig katona volt. A katonaság befejezése után azonban éppen a lány szülei tartották fontosnak a házasságot, mert féltek egy esetleges szexuális kapcsolattól, ami a hosszú együttjárásnál könnyen előfordulhatott volna. Féltek, hogy akkor a fiú nem veszi el a lányt, s az akkor egyáltalán nem tud majd férjhezmenni. A szülők is befolyásolhatták, részt vehettek tehát a fiatalok döntésében, de a szülők döntését befolyásolta a hagyományos nemi erkölcsi norma, s így a fiatalok házasodásának idejét irányíthatták. A hagyományos erkölcsi norma élt tovább latensen az egyetemet végzett férfiak esetében is, akik az egyetemen, a másodlagos szocializáció folya-