Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Az 1950-es évek és az 1979-1980-ban végzett gyűjtések adatai jól érzékeltetik azt a folyamatot, hogy az elmúlt 30 év alatt, a valláserkölcs által korábban explicit formában létezett szabályok implicitté váltak. A tradicionális értékek, követelmények továbbélésében a szocializációnak, elsősorban a családi szocializációnak jutott nagy szerep, amely változatlan formában adta tovább a kialakult normarendszert. A vizsgálat idején a 19-30 közti korosztálynál a lányok esetében a családi ellenőrzés igen erős volt. A szülők a legtöbb esetben még azt is megszabták, hogy mikor, hova, kivel és meddig mehet el a lány. A legnagyobb szerepe az ellenőrzésben az anyának jutott. (Az ellenkezőjére is találunk példát.) Ha a lány-anya kapcsolatát a bizalom és az erős érzelmi kapcsolat jellemezte, úgy az anya nem ellenőrizte annyira a lányát, a tiltás sem volt olyan erős, mert az anya elvárta, hogy a lánya ezek nélkül is az előírt normáknak megfelelően fog viselkedni. A családon belül ilyenkor egyfajta liberalizmus alakult ki a hazajárást, a barátnők megválasztását, a szórakozást illetően (pl. közös mozilátogatás barátnőkkel). A nők házasság előtti nemi életét erősen meghatározta a családjuk, a faluközösség és a férfiak részéről tőlük elvárt viselkedési norma. A premaritális nemi élettel kapcsolatos felfogást sem az iskola, sem a foglalkozás, sem a rétegstruktúrában elfoglalt hely nem szabályozta^Befolyással voltak rá viszont a mintában a következő tényezők. 1. A munkahely és a falu közötti távolság a/ A kérdezettek közül a Felsőtárkányban munkát vállalt nők kolleganőikkel szexuális problémáikat nem tárgyalták meg

. b/ Az Egerben vagy a Bervában dolgozó nők, a más helyről bejáró, illetve egri kolleganőikkel viszont legbizalmasabb magándolgaikat is megbeszélték és tanácsokat kértek tőlük. A menstruációs rendellenességtől kezdve a házasság előtti és a házasság alatti szexuális viselkedést is beleértve. A különbség abból adódik, hogy a Felsőtárkányon kívül dolgozó nők egy falun kívül eső közegben, ahol nem felsőtárkányiakkal voltak körülvéve, eleget tudtak tenni annak az igényüknek, hogy szexuális problémáikat, nehézségeiket megtárgyalják valakivel, anélkül, hogy a család és a falu "tabu" elvárásait