Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Év egész fél negyed 6/8 3/8 1/8 Év telkek 1770 9 20 21 23 1771 7 21 42 1859 18 87 2 6 1770-ben 9 egész, 20 fél, 21 negyed, 23 egynyolcad telket tartottak nyilván. Az 1767-ben elkezdett, s Heves megyében 1771-ben végrehajtott Mária Therézia-féle úrbérrendezés következtében a negyed teleknél keveseb27 bel rendelkezőket már zselléreknek számították . Ez a magyarázata, hogy az 1771-es összeírásban már nem találunk egynyolcad telkeket. Az egész telkek száma 7-re csökkent, az előző évinél csak eggyel többen vannak a féltelkesek, megkétszereződött viszont a negyedtelkesek száma. Az 1799-es püspöki uradalmi leltár a falut még jómódúnak mondja. Az 1859-ben összeírt adatok már nagyarányú birtokaprózódást mutatnak, ami egyenes arányban áll a megnövekedett lélekszámmal, de egyben a lakosság elszegényedését vonta maga után. Már nem találunk egész telket, a féltelkek száma is csak 18, tehát kevesebb mint 1771-ben. Az 1771 évihez képest viszont több mint kétszeresére nőtt a negyedtelkesek száma. Az 1848-49-es jobbágyfelszabadítás következtében 1859-ben már nem volt jobbágy és zsellér besorolás, így az összeírásnál, a birtokaprózódás következtében ismét találunk negyedteleknél kisebb telkeket. Az 1930-as népszámlálási statisztikai adatokat figyelembe véve az 28 1367 hold birtokbiszony szempontjából az alábbiak szerint alakult . 100 kh felett 50-100 kh 10-50 kh 1-10 kh 1 kh alatt 1 21 92 7 Összesen 121 családnak volt földje, ez a családok (482 család) 25 százaléka. A földdel rendelkező családok 76 százalékának van 1-10 kat. hold, 17 százalékának 10-50 kat. hold földje, 5,7 százalékának 1 kat. hold alatti földje, s mindössze egy család rendelkezett 50-100 kat. holddal .