Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A népi táplálkozás változása Felsőtárkányban

illetve valamilyen intézményhez (szanatórium, iskola, üdülő) konyhai kisegítőnek elszegődtek. Itt módjuk volt újabb készítési technikákat, új ételeket megtanulni, amit aztán tovább adtak. Gyakran kérnek tanácsot tőlük ma is, főleg sütemény és befőzési recepteket. Megkérik őket egy-egy nagyobb családi esemény vagy ünnep előkészületeinél, a sütéseknél segíteni (pl. rétes nyújtá

c stb.}. Van olyan főzőasszony, aki mást is megtanított nagy la^.'"i.'iakban főzni, de az nem meri vállalni. "Kurázsi, mersz kell ahhoz, hogy valaki többszáz embernek merjen főzni." Summásmunka vállalásakor is megtanulhattak az idegenben az otthonitól eltérő ételeket. Újságnak, rádiónak, TV-nek elenyésző a szerepe az új ételek meghonosításában. Szakácskönyveket is inkább csak új süteményreceptek miatt használnak. Az új, a szokatlan ízek is nehezen tudnak betörni. Volt egy lakodalom, ahol előételeket és egyéb különlegességeket szolgáltak fel, de nem nagyon ízlett a résztvevőknak. "Inkább megmaradunk a töltöttkáposztánál" - mondta az egyik adatközlő. Főzőtanfolyam egyszer volt a faluban, annak sem volt sikere. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy bár a táplálkozási szerkezet és szokások nagymértékben átalakultak, elég sok hagyományos étel és készítési mód él ma is. A hagyományos ételek mellett nagyarányú étrendi gazdagodásról beszélhetünk, ennek oka pedig a jobb gazdasági helyzetben keresendő. Különösen az 1960-as évektől, tehát a téeszesítéstől valamint a nagy ipari üzemek munkaerő felvételétől, s ezen keresztül az anyagi helyzet javulásától figyelhetjük meg a legnagyobb arányú változást.