Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe Felsőtárkány életében

A hagyományos erdőhasználat Felsőtárkányban a felszabadulást követően, az érseki erdők államosításával, majd a termelőszövetkezet megalakulásával változott meg. A volt uradalmi erdő előbb az Erdőgortdnokság, majd a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésébe került. Az 1950-es évek közepéig továbbra is az erdő biztosította a felsőtárkányi családok fő megélhetési lehetőségét, de a Berva gyár, illetve a Finomszerelvénygyár az 1950-es évektől kedvezőbb munkafeltételeivel a község egyik fő munkahelyévé vált. A Felsőtárkányi Erdészet jelenleg 6 ezer hektáron gazdálkodik és Felsőtárkányban megközelítőleg 110 főnek biztosít kereseti lehetőséget. Kb. hatvanan a vasútüzemnél, 25-30 fő a fakitermelésnél, 10 férfi rakodómunkásként dolgozik, és újabban 8 faszénégetőt foglalkoztat az erdészet. Tavasszal 30-40 főt igényelnek az erdöfelújítási munkák. A dolomit bányában kb. 20 fő dolgozik. A felsőtárkányi erdészet területén évente 32,5 ezer m

5 fát termelnek ki, amit értékesítenek, illetve a felnémeti fűrésztelepen dolgoznak fel. Ez a munka 1984-ben 38,5 millió forint termelési értéket jelentett, és 12-13 millió forint nyereséget biztosított. A favágás az 1950-es években még hagyományos eszközökkel és módszerekkel, kézi fűrésszel és fejszével történt. A stil fűrész az 1960-as évek elején terjedt el és gyorsította meg a munkát. Az erdőművelés ráfizetéses ágazat, évente 7-8 millió forintot fordítanak erdőfelújításra. A vadászat 5 millió forint termelési értéket és 1,5-3 millió forint nyereséget jelent az erdészetnek. A dolomit bányában évente 45 000 tonnát bányásznak, amelynek nagy részét az Ózdi Kohászati Üzemek vásárolja meg, a többit útburkolásra használják. 1975-ben újították fel a nagy helyi hagyományokkal rendelkező szénégetést az erdészet területén. Három széntelepet létesítettek: a Püspöklesi rakodó

n, a Noszvaji lápán és az Egres völgyben

. Évente 350-500 tonnát égetnek, és főként Nyugat-Európába exportálják a 2,5-10 kg-os adagokba csomagolt faszenet. 1984-ben a faszénégetésből 5 600 000 forint export árbevétele és egy millió forint nyeresége volt az erdészetnek. A szénégetők havi keresete kb. 10 ezer forint, a csomagolóké 5-6 ezer forint. A faszénégetés technológiája hagyományos, bár most nagyobb méretű miiéket raknak. A régi primitív kunyhók helyett az erdészet három lakókocsit biztosított a szénégetőknek. Az élelmezésüket önállóan oldják meg. A szénégetés nyári munka, télen a fakitermelésben dolgoznak a szénégetők. A volt közbirtokossági erdők a Dózsa Termelőszövetkezet 1953-as megalakulása után a tsz kezelésébe kerültek. 1984-ben a 201 hektár erdőterület