Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

megyék (Heves megye is), Nógrádtól Zemplénig magas szaporaságúak. Itt az országban a legmagasabb az átlag 18-20 ezrelék, míg az országos átlag csak 12 ezrelék (

Móricz M

., 1954. 48.). Lásd még: Csizmadia A

., 1979a:19., Csizmadia A

., 1979b:35., Szabó L

., 1968. 42-43.). Felsőtárkány valószínűleg nem vett részt az Alföld újratelepítésében. 21. Az iL^l-üen összeírt családok nevei ugyanis megegyeznek a mai lakosság zömét alkotó nevekkel - Bajzát, Bóta, Erdélyi, Farkas, Bakondi, Kakukk, Sass, Somogyi, Rosnaky - (

Soós I

., 1975. 175.). Ma is megtalálható ragadványnevek: Bajzát: Góbis, Roskó, Miha, Jani, Vince, Kasznár, Sala Farkas: Csire, Busa Kakukk: Bugyi, Bugyóka, Hekka Bakondi: Cica, Roskó, Kardos Bóta: Pökő Családnevekben változás csak a 20. század 30-as éveitől figyelhető meg. Addig a lakosság valószínűleg csak igen kis mértékben keveredett bevándorlókkal. Felsőtárkány újratelepítéséről történelmi forrásokban nincs adat, míg más, szomszédos falvak újratelepítésével ugyanezen források részletesen foglalkoznak. 22. Egy-egy ragadványnévhez sok család tartozik. Pl. Farkas Csire nevű családból van kb. 80 a faluban. Ebből Farkas Csire Jóska 8. A "ragadványnév" elhagyása sokszor éppen ezért leküzdhetetlen nehézségeket jelent. 23. Ladányi I

., 1936. 174. 24. Mészáros György 1900-ban egész Heves megyében mindössze 4 magyar és 5 cigány anyanyelvű cigány személyt mutat ki. 1941-ben a magyar anyanyelvű cigányok száma Heves megyében már 1743, a cigány anyanyelvűeké 471, összesen 2214 fő, ez az ország összcigányságának (45 722) 4,8%-a. A cigányok száma 1941 után fokozatosan nő, 1968-ban a megye helységeinek 65,6%-ában laknak már cigányok. Számuk eléri a 16 658-at, a megye összlakosságának (343 000) 4,85%-át. Felsőtárkányban az 1968-as adatok alapján 320 a cigánylakos, a falu összlakosságának 11,2%-a (

Mészáros Gy., 1969. 313.). A vizsgált anyagba mégsem került be cigányminta, mert jelenlegi nagy számuk ellenére a falu múltjában nem játszottak szerepet. A felvétel idején sem a faluban, hanem az ún. "munkástelepen" éltek, a község lakosaitól teljesen elkülönülve. Foglalkozásukat tekintve betanított vagy segédmunkásként dolgoztak a gyárban, illetve zenéltek.