Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Flórián Mária: Gyöngyösi szűcsök és szűrszabók

birtokosaként kötelezi a gyöngyösi szürszabókat, hogy a hadsereg számára szükséges 1600 abaposztó nadrág elkészítésében résztvállaljanak. A XVn-XVIU. században két limitációból is értesülünk a mesterek által készitett termékekről, s a céhek gazdálkodásáról. Az 1700-as években a Kertmegi promontóriumon vásárolt szőlők mellé Gárdonyban szőlőt, a Bene völgyben pedig malmot vettek. S bár 1758-ban az egyesült céh megosztotta vagyonát, továbbra is egységesen intézkedtek. S igy 1797-ben a "kommunis céh" kapja a kancellária és 1819-ben Ferenc király privilégiumlevelét. A XVIII~XIX. század fordulójáról fennmaradt szabaduló levelekből és vándorkönyvekből tudjuk, hogy a gyöngyösi szücslegények Budán, Fehérvárott, Ráckevén, Egerben, Esztergomban, a szűr szabó legények pedig Győrött, Vácott és Gyöngyösön töltötték a "Magyar Honbani vándorlásra három évi időtartamra kapott" engedély alapján vándoridejüket. Nem sokkal a céhek hivatalos megszűnte előtt, 1863-baji Gyöngyösön 18 engedélyezett céh működött. A szűcsök 56 céhmestere 11 segéddel, 4 inassal dolgozott. A 42 szürszabó mester 16 segédet és 5 inast foglalkoztatott. A szürszabók 90 csapótól vásárolhatták a helyi készítésű posztót. A nagyobb alföldi szűcs és szürszabó központok között Gyöngyös rangos helyet foglalt el ebben az időben, ha a mesterek számát vesszük alapul. 1847-ben Debrecenben még 92 szűcs, de csak 24 szürszabó, 1872-ben Vásárhelyen 51 szűcs, a Jászság falvaiban 165 szűcs, de csak 4 szürszabó dolgozott. A céhrendszer megszűnte után, 1872-ben a Gyöngyösi Szabó Szürszabó és Szűcs Ipartársulat megalakulása csak névváltozásnak tűnik. Az 1898-as jegyzőkönyv ugyan már elnökről, jegyzőről és választmányi tagokról tudósít, de témája a "hármas céh uj templomi zászlójának elkészülte". 1909-ben már csak 7 szűcsöt és 6 szűr szabót tart számon a Gyöngyösi Kalendárium. A tagok megfogyatkozása ellenére az egykori céhszabályok nem veszítették érvényüket: 1907-beji pl. Chirovany Róza kérvényt nyújtott be az Ipartársulathoz, a sógornője elhunyta alkalmából kérte a céh-