Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Csiffáry Gergely: Az egri szűrszabó iparról

Somogyból már 1815-ös adat utal a kivarrott cifraszürre. Az egri cifraszürre a legkorábbi képi adatunk 1846-ból (egy szinezett litográfia), mig egy másik litográfia 1854-bó'l való, s szintén az egri c if

ras zűrt ábrázolja. Egy 1858-as leirás kiemeli, hogy Egerben a cifraszür a "

legnagyobb fényűzési cikke a legénységnek"

. Mig az egriek gazdagon telehimzett szűrt viseltek, addig a környék palóc lakossága az 1860-as években is egyszerű, diszitetlen fehérszürt hordott. A szürhimzés Dunántúlról származó divatja (Veszprémben 1840ben indul), s jelentkezik az 1840-es években Debrecenben, Karcagon, Kecskeméten. Tehát az egri cifraszür megjelenése egybeesik a cifraszürök alföldi és dunántúli jelentkezésével. A cifraszür virágkora hasonlóan az előzőekben is emiitett nagytájakéval, majd csak az 186 0-as évek után következett be. A döntő változást itt a céhrendszer 1872-es megszűnése okozta, amikor már szabad rendelésre és vásárra is késziteni cifraszürt. Az adatok arra utalnak, hogy a cifraszür inkább a fiatalság viselete volt. Többnyire fiatal legények, pásztorok viseleteként emiitik. A szűrnél előkelőbb és drágább volt a bunda, ezért az elsődlegesen a jómódú parasztság öltözete volt, mig a szűr inkább a szegényeké. A cifraszür vagy - ha jobb módú - a cifra bunda ugyanaz a házasulandó legény számára, mint a ködmön vagy, -ha jobb módú - a mente az eladó leány számára, vagyis ez ruházatának legértékesebb darabja, amit a házasság előtt feltétlen be kell szerezni. Egerről irták 1846-ban: "... megszerezvén a szerető ifjú a cifra bundát, ha szegény cifra sallangos szűrt... engedelmet nyer nőt vehetni

."