Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig

A szűr

. 1880-1890 között még általános a viselete, kb. az első világháborúig hordták. Már az 1846-os ábrázoláson is találkozunk egy szép, virággal diszitett gallérú szűrrel. (Ez az egyik legkorábbi cifraszür ábrázolásunk.) Az 1854-es metszeten már sokkal diszesebb, ujján, alján és az aszályán is himzéssel és rátéttel boritott darabot látunk. Egerben három féle szűrt hordtak: hétköznap egyszerű, kevés poszt órátéttel diszitettet; ünnepen igen diszes, szinte az egész szűr teljes felületét beboritó hímzése s darabokat; az idősebb férfiak pedig, kb. 1880 és 1900 között fekete szűrt viseltek. Bunda. A bokáig érő, fehér szinü, a hátán kevés himzéssel illetve fekete szőrmével diszitett nagy bundát csak igen kevesen hordták. Néhány módosabb gazda, illetve azok, akik fuvarozással foglalkoztak. Lábbeli. Hétköznap, munkába általánosan használt forma egészen az első világháborúig a bocskor

. Ügyesebb hóstyai mesterkedők készítették használt csizmaszárból. A csizma formája változott. Az 1890-es évekig puhaszáru, oldaltvarrottat hordtak (még a régi ábrázolásokon is ilyen szerepel), majd a keményszárú, hátul varrott, ráncos torkú csizma jött divatba., (A Baross nyomda XIX. század végi- XX. század eleji képeslapjain már ilyenekkel találkozunk. ) Koronként is eltért. Az idősebbek lapos sarkút, a fiatalok keskenyebb és magasabb sarkú csizmát hordtak. A csizmaszár elejét változó mélységű, fonott bőrszíjjal szegélyezett kivágás diszitette. Legdíszesebb a vőlegény csizmája volt, amit fehér gépi tűzés, esetleg a magyar cimer, és rozmaringkoszoru ékesített. A bocskorba és a csizmába gyolcs vagy flanel kapcát húztak. Az első világháború előtt már feltűnt a bakancs, és ezzel együtt a pantalló viselete. A férfi viselet kiegészítői közül a darutollról már a fejviselet alakulásánál szóltunk. Most még egy darabot emelnék ki, a kendőt

. Sárga alapon, piros pettyes női fejkendőt hordott a legény, háromszög alakura hajtva, a gatya korcába tűzve. Ezt a kendőt a legény szeretőjétől kapta ajándékba, mielőtt aratni indult. Csak akkor hordhatta, ha már az aratásból meghozta az egész részt. (Ugyanúgy, mint a darutoll viselése, ez is az egész