Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Bakó Ferenc: Eger "mezőváros" településnéprajzi kutatása
fazekas, takács lakta. Az iparosok egy része éppenugy, mint a városi polgárság, kisebb-nagyobb szőlőbirtokkal is rendelkezett. Ugy tűnik, a Sánc a városi polgárság iparos rétegének túlnépesedését vezette le, a városból valamilyen oknál fogva kiszorult, vagy oda be sem engedett iparosoknak adott otthont. A történelmi városmag és a hóstyák lakossága között eddig bemutatott etnikai és foglalkozásbeli eltérések mind befolyásolják annak a mezővárosi kultúrának és életmódnak összképét, ami Egernek is sajátja. A mezőgazdaságból és a kisiparból élők társadalmi, kulturális közelsége révén - a felsőbb rétegek folyamatos ráhatása mellett - alakult ki ez a kultúra, amit a jelenkorban a néprajzkutató empirikus vizsgálatokkal fel tud tárni, meg tud ismerni és ismertetni. Eger település-szerkezetében a középkori és az újkori városfejlődés eredményei, emiékai ma is elkülönülnek egymástól. Szembetűnő a mai Belváros és a hóstyák utcahálózatának különr bözősége, itt a patak medrét kisérő fő utvonalakhoz kapcsolódó, kisebb-nagyobb terek és kuszán futó, kanyargó utcácskák szövevényével, - ott pedig a városból kivezető utak egyenes vonalához igazitott, mértani elrendezésű háztömbökkel. A városszerkezet e két alapvető része ugy viszonylik egymáshoz, mint a belső társadalmi erők fél évezred alatt csekély külső beavatkozással, önkéntesen kialakitott települési formája és a hatósági szervek előírásainak betartásával, felülről irányítva épitett, rendezett külváros. A fejlődés folyamatát, annak egy-egy mérföldkövét a régi és uj városrészek földrajzi nevei sajátos módon tükrözik és őrzik jórészt még napjainkban is. A középkorból ismert helynevek közül egyedül az Álmagyar maradt meg a török utáni időre, a városszerkezet azonban ma is a középkori alapokon nyugszik: az északi-déli irányban futó nagyobb utcák nyomvonala mellett néhány szűkebb városrész is a középkori elrendezést őrzi. - A Szabadhely nevü, a középkorban kiváltságos területen ismeretlen időben egy kis közökből álló sajátos hálózat alakult ki, ami 1800 körül két család, a Pók és a Rendek nevéhez kapcsolódik. Korábban valószinüleg ők voltak a telkek birtokosai. (A "Pók köze", később a Torok köz nevet
