Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

Előkészítő munkák: A lelőhelyről hazaszállított vesszők, karók előkészítő munkálata a pállítás. Mindkettőt külön-külön kell végezni. A vessző pállításakor a kemence egyik oldalában tüzet rak a "mester", s mikor már úgy érzi, hogy elég forró a levegő, akkor a kemence nyitott száján át benyújtja a másik oldalba a (2-3 cm vastag, kb. 2 m hosszú hántolatlan) vesszőket Egyszerre 10-15 szálat Addig hagyja benn, amíg a vessző héja fölpattan, érdekes fütyülő hangot hallat. Körülbelül 15-20 perc telik el eddig. Akkor megfordítja a vesszőket, vagyis gyorsan kihúzza, és a másik végeivel nyújtja be. Mikor az is "fütyül", akkor készen van a vessző pállítása. Kicsit hűlni hagyja, majd kiszedi és hasogatja. A karók pállításához nagyobb meleg kell. Ilyenkor nagy tüzet rak a kemencében, s mikor a szilánk vagy a gyally elégett, akkor a tüzet gyorsan széttúrja, a kemece egyik végébe téglát tesz (hogy a karó ne érjen a véletlenül ott maradt parázsba és hamuba), s betakarja a karókat. Vagy az ajtót zárja be, vagy "tévőt" tesz az ajtónyílás elé, hogy a meleg ne szökjön ki. Egyszerre 10-15 karót tesz be, s kb. 35-45 pereit tartja benn. (Mivel ez vastagabb, 5-7 cm átmérőjű, több idő kell neki.) Ez alatt a fa megpállik. "Akkor jó, mikor a héjjá körömmel legyön". (Körömmel lekaparva leválik.) Ekkor nyitja a kemence ajtaját kicsit hűlni hagyja, kiszedi és hasogatja. A hasogatás A vesszőket, miután pállította, s a kemencéből kiszedte, hasogatni (házsgatni) kezdi. A vastagabbik végétől kb. 10 cm-re 15-20 cm-es szakaszon egy éles kisbicskával körben lepucolja a háncsréteget, azért, hogy lássa hogyan, milyen mélyen, milyen irányba vág bele. (Hogy tuggyon hozzá tárlányi.) Egyik kezével a vessző végét fogva 3-4 mm mélyen ferdén belevág a lepucolt darabon, majd a másik kezével 30-35 cm-re előrefog, a térdén megfeszíti a vesszőt A behasított rész felpattan, s a bevágástól indulva egy réteg leválik, évgyűrű szerint, lehasad, jobb kezénél van az induló vége, s kezétől a térdéig hasad le egyszerre a szálvessző. Ezután bámulatos gyorsasággal csúsztatja jobb irányba, közben mindig előrefog, s jobb keze mutató ujjával tartja, vezeti a felpattanó szálat A térdét gyakran váltogatja, mert a feszegetéstől, elfárad, megfájdul. A végéig lahasadt szálvesszőt maga elé helyezve kezdi elölről. Mindig fordít egy kicsit kezdéskor, hogy a szálfejtés körkörösen történjen. Egészen addig halad körbe a ferde bevágásokkal és szál fejtésekkel, amíg "mëg nëm fogy a vessző". A felső sor, a "színe" a legerősebb, befelé haladva egyre jobban törik, a "vőgyvessző" már nem jó. (Völgyvessző a vessző közepe, kb. 1 cm vastag, az már használhatatlan.) Egy vesszőből kb. 30 szálvesszőt fejt le. (Ilyenkor derül ki az is, ha a vessző szállítás közben megroppant. Az használhatatlan, arról nem lehet szálat hasítani.)