Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

riilhettek egy fennálló házba. Eleinte háton, később biciklin, majd motoron hordta össze az anyagot (ma autóval), s a kész árut is így szállította el a környező piacokra. Emlékezete szerin 40 kosár volt a legtöbb, amivel bebiciklizett Noszvajról Egerbe. Ott gyakran már név szerinti előre rendelő "kuncsaftjai" voltak, akik már megelőlegezték a hátikat, s nevük "grétával" felírva ott volt a fenekén. De elég sokat hordtak el tőle háztól is. Eljártak hozzájuk, előre elmondták kívánságaikat (milyen nagy legyen, milyen vastag vesszőből, kány karós...). Az esetleges "furfangért" akár többet is fizettek, ... csakhogy neki legyen a legszebb "egerbejáróssa". Főleg a háború alatt és után, a cserevilágban cserének is igen jó volt Mikor a pénz gyorsan váltotta értékét akkor elmentek néháy kosárral, és hoztak éne szalonnát cukrot sót, rizst, kinek mi kellett. Még falun belül is "járta" így. Pl. meszeléskor, mikor az ágybéli szalmazsákban is kicserélték a szalmát ők a mészért is, a szalmáért is kosárral fizettek. Mikor a katonaságból hazajött még pár évig fonásból éltek, utána ment el munkahelyre, ekkortól lett csak mellékfoglalkozása, műkedvelése a kosárfonás. Meglátása szerint a személygépkocsik elterjedése rontotta el a viseletét s a vásárát. Abba mindent bele lehet rakni, ládát, zsákot, szütyőket. Régen jobban használódott hátra is, biciklin is. Ma már csak nagyon nehezen lehetne megélni belőle egy családnak. A kosárfonás Az alapanyag A noszvajiak a hátikosarat (kofakosarat, garabót) erdei vad magyorófából készítik, fonják. A legjobb a jó gúzsos mogyorófa, mert az hajlékony. A leginkább fonható vesszőket a soványabb földeken, az északi domboldalakon tengődő növényekről szedik. Itt kevés napfényt kap, aránylag gyorsan felnyúlik. A vizenyősebb, kövérebb földön növekvő vessző pattingatáskor nagyon könnyen eltörik. "Van úgy, hogy egy egész teherbű ajig gyön ki egy hátyi. Máskor ugyanannyibó, ha más jó helyrő való, 4-5 darab is megíbnyódik. S a kosár is tartósabb, ha jó anyagból készül". A lelőhely Sok esetben már előre tudja, hogy honnan hozza az anyagot (Egy dús lelőhelynek különösebb régen volt nagy jelentősége, mikor minél több anyag beszerzése volt a cél.). De "van úgy is", hogy kutatás útján talál rá az erdőben, esetleg más után járva (gombázáskor), vagy séta, kirándulás közben. A növényt gondozni nem kell, saját magától nő az erdőben. "Legjobb a vágáserdőben növő, amikor az erdővel ëgyszintben emelkedik ki. Akkor igen gyorsan nő, és az jó gúzsos. Amikor az erdő föléje nő, akkor a mogyoró elsoványodik,