Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

Singlár Józsefné HÁTI-FONÁS NOSZVAJON Bevezetés 1970-ben költöztünk a Nógrád megyei Cered községből a Heves megyei Noszvajra. Férjemmel együtt a helybeli általános iskolában kaptunk kinevezést. Itt figyeltünk föl igazán először, a számunkra akkor igen érdekes jelenségre: a hátikosárra. Könyvekben, TV-ben láttunk hasonló rendeltetésű használati tárgyakat, sőt utazásaink során elvétve élőben is találkoztunk viseletükkel, de ilyen "tömeges" jellegű, az e falusiak (benszülöttek) körében szinte mindennapos használatuk ismeretlen volt addig előttünk. Az előző lakóhelyünkön, a ceredi asszonyok hamvasból kötöttt batyukban cipelték hátukon a terhet. Itt a mezőre (tsz-be, háztájiba) gyümölcsösökbe, boltba hátival jártak az asszonyok. (Férfiak ritkábban kötötték föl.) Üresen vagy kevés teherrel csak a karjukra akasztották, különösen a kisebbeket -, de megpakolva (áruval, gyümölccsel) mindig a hátukra kötötték. 30-40 kg-ot is aránylag könnyedén vittek. Ha nagyon telerakták, akkor a tetejét surccal (kötény) kötötték le, hogy szét ne szórjanak belőle valamit. Ideköltözésünkkor még nagyon sokan viselték, az eltelt 20 év alalt azonban egyre ritkább lett. Ma már a lakosság nagyobb része Egerbe jár dolgozni: gyárakba, üzemekbe, hivatalokba; s a népviselettel együtt a hátikosár használata is megritkult. Az utóbbi években már inkább csak a betakarítási időszakban lehet többet látni, de akkor sem kizárólag felkötve, hanem inkább biciklire akasztva, kézikocsira erősítve. Kosárfonással kapcsolatban nagyon kevés szakirodalom jelent meg. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy rendeltetésileg hasonló, de alakra, alapanyagra vonatkozóan csak eltérő kosarak készítéséről írtak eddig. Mivel úgy látom, hogy itt is kihalóban van viselete, ebből következően készítése, mestersége is, ezért vállaltam magamra e háziipari szakma bemutatását. Felkerestem otthonukban azokat a családokat, ahol még foglalkoznak kosárfonással, elbeszélgettem, magnófelvételeket készítettem velük. Ezekkel, valamint a róluk készült fényképek segítségével igyekszem emléküket megörökíteni. A falu földrajzi elhelyezkedése, története, jellege Noszvaj 1946-ig Borsod ma Heves megyéhez tartozó, a Bükk hegység lábánál, Eger szomszédságában lévő község. Dombos vidéken fekszik. 1866-ban a 3239 holdas határból 1006 kai. hold a szántó, 397 a rét, 285 a legelő, 979 az erdő és 375 a szőlő kiterjedése. Halálában kaptárkövek láthatók.