Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

XII. századba. A kőbe vájt üregekbe történő temetkezés emléke lehet Abasáron az a pince, aminek falában üreg található, a hagyomány szerint Aba Sámuel király sírkamrája. Ennek a temetkezési módnak elterjedését a világon igen széles körben ismerjük. A pinceházak és általában a barlangépítmények korankra csaknem teljesen elpusztultak, sőt azt lehet mondani, feledésbe mentek. A közvélemény érdemtelennek, talán értéktelennek tartja ezt az anyagot, a riolittufát vagy a löszt, a márgát arra, hogy segítségével építkezzék, a bennük kialakítható üregeket lakás céljára hasznosítsa. Emellett azonban vannak jelek arra, hogy a modem ember mégis értékeli és használni tudja az ősrégi, föld alatti lakás lehetőségeit Egyelőre csak azt tudom ennek támogatására felhozni, hogy Tour városa közelében, Franciaországban alkalmam volt olyan barlanglakást fényképezni, amit laktak, mégpedig párizsiak, akik hétvégi házként lakták ezt a régi építményt. De ehhez analóg eseteket ismerek Eger környékéről is, ahol városiak ugyancsak víkendháznak használják a régi barlanglakást. Nem lehet célom felvázolni a jövőt, az már nem etnográfia. De engedtessék meg nekem, hogy idézzek egy Amerikában élő építész barátom leveléből, akivel végigjártam a bükki barlanglakásokat és aki tudja értékelni ezt a lakásmódot és építéstechnikát. "Visszagondolok a kezdetre, az építészet kezdetére, amikor az ember még sokoldalúan keresett megoldásokat, s a válaszok tárházából szélesen merített, s sokféle épületformával kacérkodott Talán az anyamellre gondolt, amelyet csak nemrég adott fel, azt a szabad ég alatti életre cserélve, s az előző biztonságára visszavágyva keresett természeti megfelelőt, kutatott vagy épített barlangot, próbált visszatérni az anyaföldhöz... Ha nem is ebben a formában, de egy időszerűbb formában, egy fejlettebb technika alapján megújított módon jövőt látok ennek az építkezési szisztémának, s főleg annak az életformának, amit ezek a feltételek biztosítanak. Egy sereg újítással, modernizálással, ha úgy tetszik, ez az építkezési mód tökéletesíthető, s a mostani hátrányok kiküszöbölhetők. Sok olyan, természetadta előnyöket rejt magában ez az építkezési mód, amelyeket máskülönben nagy energiákkal s pénz befektetéssel próbálunk megvalósítani, gondolok a falak természetes hőszigetelésére, vagy a levegő tisztántartására (kevesebb fűtőanyag, füst), a zöld területek növelésére... ez az építkezési mód úgy ad valamit, hogy közben nem vesz el semmit a természettől. Ebben a nemtörődöm világban, amelyben úgy gyilkoljuk a minket hordozó természetet, mintha a fa vágná el gyökereit, üdítő oázisként jelentkezhetne ez a megoldás, saját érdekünkben megadva a természetnek a neki járó tiszteletet." (Batár Attila)