Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Bakó Ferenc: A Mátraalja néprajzi egysége és a lakodalom szokásrendje

Ezek nagyobb részét a Mátra északi lábainál és 195o előtt ^Seves; megyében találjuk, szám szerint 13 falut, melyek azonosíthatók a Mátra alja településeivel, A táj népességtörténete, szorosan kapcsolódva a birtoklás történethez, nem ilyen egysze rú, Anonymus tói tudjuk, hogy legrégebben a Kabar törzs szállta meg, melynek középkori leszármazottjai, az Aba nemzetség különböző ágai népesítették be és birtokolták a területet, A keleti részen a XVI, században kialakult egy nagybirtok, a Debrői uradalom, amelyhez Párád, Bodony, Mátraderecske és Mátraballa tartozott. Az uradalmon kívül maradt Recsk és Nádújfalu azonban szoros kapcsolatban élt a többi négy faluval, amit a plébániák szervezete és a házassági kapcsolatok formáltak ki és tartottak fenn, A Mátraalja története'tehát elkülöníti a többitől ezt a keleti 6 települést. Jogos ezért, hogy ezeket megkülönböztetve a többitől Keleti Mátraaljának nevezzük. Felvetődhet a kérdés, hogy e kistáj népe mennyiben származhat az első települőktől, vagy esetleg a török hódoltság véres eseményei kicserélték a lakosságot. A családnevek elemzése azt eredményezte, hogy bár a jelenlegi népesség a XVIII. század folyamán alakult ki, de ennek középkori magja is jelentős. Bodony, Mátraderecske lakosságának túlnyomó része, Recské háromnegyed részben, Mátraballa kétötöde, Nádújfalu egyharmada és Párád egy ötöde a XVI-XVII. században itt élő családok leszármazottja. A települési folytonosság tehát mindenütt megvan, amit elősegített a Mát-