Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Csűr- és udvarközösségek a palócoknál

5o dasági épületeit, sőt a csűrnek az őt megillető fele részét is, amint erről pl

P Felső tárkányból több adatot ismerünk. A bosszúudvarra kerülő idegent a közös csűr használat ba rendszerint nem vették be. Vásárlás révén csak a lakóház-rész és-ahhoz tartozó udvarszakasz, valamint a kertrész lett az övé. Ha a lakáshoz tartozó melléképületek birtokba kerülését is kikötötte, a meghatározott épületrészt elhatárolták kerítéssel,- ami mindenképpen a csűrközösség megszűnését ered ményezte. A hosszúházas közös udvar az idege nek beköltözésével gyakran utcává alakult át ahol az egymást követő lakások lakói között csak a szomszédi viszony állt fenn. Az udvar- és csűrközösség tehát a nagycsaládszervezet felbomlásának közbeeső állomását jelentette: a már szétköltözött, de egy portán élő, annak közös használata révén érintkező rokonok társadalmi, gazdasági kapcsolatát. A közös beltelekről valamelyik rokon elköltözése, idegenek bekerülése megszűntette a porta tartozékainak közös használatát, ami az udvar- és csűrközösség felbomlásával járt. Ez egyben a nagycsaládszervezet végleges, teljes megszűnését eredményezte.