Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Csűr- és udvarközösségek a palócoknál

5o ­dasági épületeit, sőt a csűrnek az őt meg­illető fele részét is, amint erről pl P Fel­ső tárkányból több adatot ismerünk. A bosszú­udvarra kerülő idegent a közös csűr használat ba rendszerint nem vették be. Vásárlás révén csak a lakóház-rész és-ahhoz tartozó udvar­szakasz, valamint a kertrész lett az övé. Ha a lakáshoz tartozó melléképületek birtok­ba kerülését is kikötötte, a meghatározott épületrészt elhatárolták kerítéssel,- ami mindenképpen a csűrközösség megszűnését ered ményezte. A hosszúházas közös udvar az idege nek beköltözésével gyakran utcává alakult át ahol az egymást követő lakások lakói között csak a szomszédi viszony állt fenn. Az udvar- és csűrközösség tehát a nagy­családszervezet felbomlásának közbeeső állo­mását jelentette: a már szétköltözött, de egy portán élő, annak közös használata ré­vén érintkező rokonok társadalmi, gazdasá­gi kapcsolatát. A közös beltelekről vala­melyik rokon elköltözése, idegenek beke­rülése megszűntette a porta tartozékainak közös használatát, ami az udvar- és csűr­közösség felbomlásával járt. Ez egyben a nagycsaládszervezet végleges, teljes meg­szűnését eredményezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom