Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása

háznál a vőlegény barátai mulattak a zenészekkel. A három napos lakodalmaknál még külön volt a vacsora a menyasszony meghívottainak, rokonainak a menyasszonyos háznál, a vőlegény meghívottainak a vőlegényes háznál. Az étrend azonos volt mindkét helyen: tyúkleves bordáscsík

k

al tj főtthús, szabados káposzta (savanyúkáposzta birkahússal együttfőzve, illetve mikor már disznót is vágtak, disznóhússal), ezt később felváltotta a töltelék (töltöttkáposzta). Öregkása (tejbenrizs fahéjjal) zárta a vacsorát. Ezután szolgálták fel a s ült tésztákat: túrós lepényt és f

eren

tőt

. A második világháborúig még egy közös tálból fogyasztották az ételt. Kanalat a-meghívottak vittek magukkal. Vacsora után a menyasszony meghívottai, a hérészesek. énekszóval, gyertyával a kezükben rátmentek. a vőlegényes házhoz, vitték a nagyméretű fonott kalácsot, a köszöntőkalácsot , Kontyolás után a menyasszony minden résztvevőnek adott belőle egy szeletet. A köszöntőkalácsot gyakran ferentővel is díszítették. A ferentőről kicsit részletesebben szólok, mert igen jellegzetes ünnepi süteménye mind a mátraaljai, mind a bükki palócoknak, Poszrikba is szoktak vinni, de a lakodalmakból elmaradhatatlan. Csóréval és tejjel dagasztott finom kalácstésztából készül, Kb. 2-3 cm széles kis rudakat sodortak, késsel