Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása

A tölt elekbe (töltöttkáposzta) és a szabados káposztába is ezt főztek, bár a káposztához ezzel egyidőben kölest is használhattak. A kiszi (erjesztett korpaléből készült leves) levesbetétje is kukoricakása. A kukoricakását az árpakása

, majd a rizs váltja fel a táplálkozásban. Ez utóbbi kettőből már önálló levest is készítenek. Legkedveltebb sült pép vízzel vagy tejjel leforrázott kukoricalisztből készült. Kevés zsírral keverve, pogácsa formára készítették a porhót vagy görhét

, a málét tepsibe öntve, sütés után szeletelték fel. Gyakran egy kis rozslisztet is kevertek a kukoricaliszthez. Kedvelt máléforma, amikor kenyér-, kalács- vagy gyúrttészta' alapra kenik a rozsliszttel-tejjel Összekavart kukoricalisztet, " - — c/ A

gyűrött főtt tészták

nak szintén nagy szerep jut a Mátraalja népi táplálkozásában. Legtöbbször kb. 3-4 mm. széles csíknak vágják föl, s változatos ízesítőkkel mák, káposzta, író, túró, tepertő, krumpli - fogyasztják. Igen kedvelt, máshol nem isimért az öntözős csík (tojással és liszttel habart tejjel leöntött - Id, a gancák ízesítésénél is), A palócoknál is ismert az öntött tészták fogyasztása. A laskát vékonyra nyújtott, gyúrt tésztából készítik, tűzhely tetején megsütik, forró vízzel megöntik

, utána ízesítik túróval és vajjal.