Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

algikus, a mai korlátozott lehetőségek miatt esergő múltidézésnek az adatszerű részletei ermészetesen arról is árulkodnak, hogy Négyes Latára sem maradt meg "rezervátumnak": az alkallazott technika a XX, századi újításoktól és haósági korlátozásoktól korántsem független, Ez,el együtt különösen figyelemre méltó az 193o-as vekben megépített védőtöltés táj-átalakító haásának már-már irracionális eltúlozása! Adat:özlőm ugyanis újra meg újra e

hhez a korszakba;árhoz kapcsolta faluja radikális életforma válását; még az erkölcsről, a magatartásról meg'ogalmazott elmarasztalásait is az "akkor" és 'most" viszonyrendszerében látta. Az ármentesítés néhány kiegészítő munkálatá.ak viszonylag sé .ói befejezése magyarázza tehát ; dél-borsodi, dél-hevesi "kisvizeknek" a közelíultig jellemző nagyobb halászati jelentőségét. Iert az áradás-apadás halmozgását használták ki, ^zok az eszközök voltak a legkedveltebbek, a laszonvétel szempontjából elsődlegesek, melyek 'álló" vízben sokkal kisebb hatásfokúak. A fo:ok keresztbe rekesztésére szolgáltak a kétizárnyű varsák /."helyi, nevük verse

/, s ál találós volt az ilyen vízfolyások rögzített háló"allal való elkötése", s ezzel a halak tóban ;artása

5 A varsa és a háló-rekeszték inspirálíatta a drótkerítés "kapujába" helyezett, összelúzható szájnyílású zsák-háló' — egyébként tikalmi és helyi innovációnak tetsző, ha nem . . _s egyedi megoldású fogási mód -- kifundálását, i varsárak-~is-, "ennek a zsák-hálónak is az a íéljai, hogy ne csak feltartóztassa /mint az .dézet _lászája/, hanem a "kerítés" által a f ojórészbe terelt halakat meg is fogja, A hal-