Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

A díszítmények következő csoportját a plasztikus rátétek képezik, melyek karcolt és írókás díszítmények kíséretében jelennek ne g, s a miskakancsókat és a butykoskorsókat jellemzik. A butykoskorsókon hüvelykezett agyagabroncsok találhatók. Minden darabjuk datált. 1837-ből két azonos darabjuk maradt fenn, mindkettőt a tiszafüredi csizmadiacéhnek készítették, melyről a négy abroncssor közti felirat tájékoztat. 1844-es írókázott dátum látható egy hasonlóan négysoros abroncsozással ellátott, sötétbarna színű butykoskorsón, az 1841-es, abroncsokkal és írókás díszítménynyel ellátott butykost korábban már bemutattuk. A plasztikus rátétek igen változatos formában jelentek meg a miskakancsókon, Ez a speciális készítmény a figurális edények közé sorolható, a csákós férf

ifejű.kancsó ruházatára zsinórozás és gombsorok utalnak. A múlt század elejének katonáját jelképezi. A felfelé kunkorodó bajuszállás a katonai szabályzat szerint csak a huszárokat illette meg, ezért a csákó és a bajusz alapján leegyszerűsített huszárábrázolásnak tekinthetjük. Plasztikus rátét díszít öt korai miskakancsót, mely közül négy karcolásos ornamentikáját már bemutattuk. Az öt kancsó rátétéi alapján szintén két műhely munkája. Az egyik műhely mandula alakú gombolással, rátétes keretben jeleníti meg a mentét, a kancsó hasán kígyó tekeredik; ebbe a tipusba sorolható a két rozmaringágas darab. A másik tipusra a keret nélküli mentegombolás mellett az edény hasán végigfutó sűrű, kúpalakú gombok jellemzők, melyek plasztikus csigavonalban végződnek. A kígyó ezen a típuson az edény fülén és a gomb-