Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

nyárfát adott, melyet nagyobb részben tüzelésre használtak tulajdonosaik. Tél végén a kitermelt fát odahaza szétfűrészelték,' felhasogatták, majd takaros kazalba vagy boglyába rakták, A haszonra való szép egyenes nyárfákból deszkát fűrészeltettek a tulajdonosok. Amíg az Alvégen megvolt a nagy gőzmalom, a fűrészelt fát a malom fűrésztelepén készítették. Később a környék fűrésztelepeire kellett elfuvarozni a fát, vagy a helybeli kézi fűrészelőkkel lehetett felfűrészeltetni. A kézi fűrészelésnél kiástak egy kb. 3 méter hosszú, 1,5 méter széles és két méter mély gödröt, A fűrészelendő fát két keresztgerendán végig fektették a gödör hosszában. Kijelölvén a fűrészelés helyét, két ember lent a gödörben húzta a fűrészlapot, egy pedig felfelé húzta és irányította, A deszkát kerítés készítéséhez, gazdasági épületek építéséhez használták. A poroszlói társaságok közül a Csapói Társaság volt a legfejlettebb szövetkezése ...a parasztságnak. Az eddig felsorolt társaságokon kívül még az alábbi társaságok alakultak és működtek Poroszlón az egyéni gazdálkodás korában: 1887-ben alakult a HordódjTársaság 25o kat. hold földdel, 1904- ben alakult a Földváraija ^árs&ság llo kat. hold földdel, 1905- ben alakult a Császlódi ^ársaság l6o kat. hold földdel, 19o9-ben alakult a Porongi Társaság 61 kat.hold földdel, 192o-22-ben alakult a Nagy és Kis Jogosult Társaság 800 kat. hold földdel,