Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

A megvásárolt birtokot a társaság 44 részvényre osztotta fel. Egy-egy részvény területe: 64 kat, hold volt, melynek felét a Fehéraklában, másik felét pedig a Réten osztották ki, A kiosztott földek a Fehéraklában a következő dűlőkbe kerültek: Kisfehéraklában a Balázshát, Rémáncia, Tanyakúti, Margit, Új osztás; a Nagyfehéraklában: Csikósdomb, Árva, Fűzfa, Csíkos tó ;

nevű dűlőkben*-. A Rati elosztási Kis, és Nagyc

serőhát, Sarokrét, Denár-dűlő, Kőhídiapos

1

, Kiserdőhát, Alsó- és Fel

sőböcskoros, Gólyaór, Rilágy, Dühös, Szomorkahát, Határdűlő, Nagyegervíz dűlő, A Károlyi-birtok megvásárlásával kb, 28oo kat, holddal növekédett a parasztság tulajdona. Különösen takarmánytermesztés szempontjából volt jelentős ez a birtokvásárlás. Jelentős volt az erdőterület is a Kistisza és Eger-patak partjain, mert erdőhöz szintén nem jutottak a jobbágyfelszabadulás alkalmával, A külsőföldi kaszáiókat e birtok megvásárlása után fokozatosan felszántották, a takarmánytermelé

sre a Tisza által megöntözött réti földeket használták. Meg is szaporodott a jószágállomány ebben az időben, főleg a szarvasmarha, "Csala Gergének - mondja Kardos Lajos bátyám - 1886-ba2i 52 db marháját hajtottuk be besz or'uláskor". A "ridegmarhaV tartás a különben nem sok befektetést igényelt,' Koratavasztói - késő őszig kint volt a jószág a gulyán, télen pedig kukoricaszáron, töreken,. árpaszalmán és.kevés szénán kitelelt.