Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

Gyalog- vagy Zsellér Társaság A Gyalog Társaság szervezete megegyezett a Földes Társaságéval. Területe: 568 illeték

. Egy illeték 12oo négyszögöl szántóföldből és 1 kat. hold és 800 négyszögöl nagyságú hozzátartozó legelőből állott. Határrészei a következők: Halászkűt, Urgés hát, BödönÖs, Kövérdűlő, Hetizúg, Aranyosdomb és a Hasítás, 1928-ig mindkét társaság alapszabály nélkül működött, 1928 március 29-én váltak hivatalosan alapszabállyal működő legeltetési társasággá. Ezután már hivatalosan is a közigazgatási és mezőgazdasági szervek felügyelete alá tartoztak. Később az úrbéri birtokokon kívüli földvásárlások alkalmával a poroszlói parasztság mindig à a fenti társaságokhoz hasonló - társaságot alakított még akkor is, ha az újonnan vásárolt földterületnek nem is volt legelője. Ebben az esetben a társaság a legeltetési ügyeken kívüli feladatokat /kerülők fogadása, a határban lévő kutak, utak, vízlevezető árkok karbantartá sát és a társaság más közös ügyeinek intézése/ látta el, Az első földvásárló társaság Porosz lón 1873-ban Károlyi Tstván gróf, a poroszlói határ egyharmadának akkori tulajdonosa elhatározta, hogy eladja a jobbágyfelszabadítás után még tulajdonában maradt birtokát. Valószínűleg