Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

és hagyományoknak, továbbá a népi műveltség jellegének következtében sajátos táji, történeti és kulturális csoportot képez. Annak elfogadásával állíthatjuk ezt, hogy alapjában véve minden település különbözik valamiben a másiktól, ezért teljesen tiszta, homogén csoport nincs, de vannak viszonylagos egységet felmutató - települési, társadalmi - formációk, amelyek együttese mégis csoportnak nevezhető. Esetünkben sem egyszerű e táji cspp.í?rt tagjainak felsorolása és az egyes települések ebből a szempontból való minősítése, osztályozása. A csoporthoz tartozás különböző indokai szorosabb, vagy lazább kapcsolatot jelenthetnek és ezek mérlegelésével lehet a csoportot kialakítani. Ily módon meghatározható egy centrum, egy mag, amelyhez a kapcsolatok intenzitását viszonyítani lehet. Megállapítható továbbá a csoporton belül két zóna léte, amelyek a kapcsolatok közelebbi és távolabbi rendszerét fogják össze. Az egyes zónákon belül az összetartozás mértéke sem egyenértékű a falvak között, így mindkettőben három-bárom lépcsőfokot lehet megkülönböztetni. Belső zóna Kisköre és Sarud a belső zóna és/egyé úttal a csoport magja, ahol valamennyi kritérium jelen van. Tiszanána, Újlőrincfalva és Tiszaörvény képezi az előbbi két falu körül a iegsrzukebb kört azzal, hogy az első kettőben a vallási kritérium nem teljes értékű, a harmadik pedig részben Ismeretlen, - Poroszló és Pély hasonlósági jelzői tovább csökkennek azzal, hogy részben vagy egészennvilágiak birtoka volt, de még mindig