Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

ben olvasható bejegyzés szerint I670 táján költözött el a Tisza partján fekvő régi faluból jelenlegi helyére. Az áttelepülés okát a háborúskodás okozta létbizonytalanságban, de főleg a "Tisza vizének szörnyű kiáradásá-^Iiíin jelölik meg. A régi hely, Onána ma lakatlan, de közelében van Dinnye

shát puszta. A középkori Újlőrincfalva is a Tiszaparton volt, ahonnan 1879-ben települt át a folyótól távolabbra, a laskó patak mellé. Oka ennek is az árvíz, ami ebben az időben elpusztította a helységet. Új nevét az áttelepülést elrendelő' püspökről, Schlauch Lőrincről kapta. Településeink morfológiai osztályozás szerint utcás, keresztutcás, útmenti típusúak, Poroszlón és Pélyen halmazos maggal, Tiszanánán szabályosan kialakított mellék és keresztutcákkal. A mai faluformák részben spontán fejlődés, részben földesúri falurendezés eredményeként jöttek létre. Spontán fejlődésnek nevezhető Pály esete, ahol korábban a falumagtól északra ólaskertek csoportja ismeretes (Jos.Aufnähme), de a múlt század közepén elkezdődik a kettő közötti terület és maga a kertcsoport beépítése lakóházakkal. Poroszló a XVIII, században két beltelkes, ólaskertes település volt, amelyben a lakóházak két patak, a Cserő és a Mórinca között hal mozódtak össze , a kertek pedig ezzel a tömbbel párhuzamosan húzódtak. A település a föld birtoklásának megfelelően három részre oszlott és már 171o-ből ismerjük ezek nevét: a Nagyszert, a Kis-szert és a Káptalan szert. Idők folyamán e nevek változtak, így 1957-ben a Károlyi szer, a Pap szer és a Nagyszer neveket ismerték, de már használták az újabb'falurész neveket is. Az Alvég, Felvég és Földvár nevek már a múlt század