Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

M. Bán Beatrix-M. Nagy Éva: A gyöngyösi Orczy-kastély (Mátra Múzeum) belső festőrestaurátori kutatásáról

1996-ban egy kiállítás rendezéséhez kapcsolódó rekonstrukció során a kastély Ny-i emeleti szárnyában Fazekas Gyöngyi festőrestaurátor művész tájékozódó szondázó falképkutatása barokk falképek jelenlétét állapította meg. Ekkor a 109-es teremben egy töredék bemutatásra is került. A II. kutatási szakaszban különlegesen szép, jó minőségű figurális és ornamentális barokk falfestéseket találtunk az emelet több helyiségében. A falképek művészettörténeti értékelése és feldolgozása a közeljövőben várható. Tudtuk, hogy a család vadászkastélynak építtette és használta az épületet, mégis funkciójához képest igényesebb falfestésekkel díszítették a helyiségeket. A fresco-ban elkezdett secco-ban befejezett festmények az 1770-ben elkészült kastély falain korabeli vakolatrétegen találhatók. A D-i szárny két nagy, ún. dísztermében (101, 112) hasonló tematikájú, viszonylag ritka ábrázolásmódot figyelhetünk meg. A járószinttől a mennyezetig érzékenyen megfestett architekturális elemek zárják körbe a figurális jeleneteket ábrázoló megnyitott tereket. Az illuzionisztikusan, anyagszerűen megfestett építészeti elemek tágasabbnak és magasabbnak láttatják a teret. Fokozzák a térélményt a jeleneteken belül alkalmazott festészeti megoldásokkal pl. előtérbe elhelyezett erős tónussal festett növényzettel, a távolba vesző háttér lazúros halvány hegycsúcsaival, a figurák arányainak változtatásával. A dísztermekben 7-7 db mezőben városképek, csatajelenetek, tájábrázolások láthatók bravúros ecsetkezeléssel szinte táblaképre jellemző részletességgel megfestve. A jellegzetesen barokk finom közeli tónusértékekkel festett falkép rózsaszínes, türkizes tónusban tartott. A nagy termek közötti kis kabinetszobát (113) lilás-rózsaszín alapszínen ornamentális elemekkel, profilozott lábazati és párkányfestéssel díszítették. A mennyezet ornamentikáiról virágfüzérek csüngnek alá. Az oldalfalon pásztorlányka finoman megfestett feje került elő. A Ny-i épületszárnyban eredetileg ajtókkal összekötött barokk teremsor húzódott (109, 110, 111, K-i épületrészben 102/a, b helyiség). A 112-es sarokszoba hasonlóan a 101-es helyiséghez kiemelt funkciót töltött be az előkerült falképek tanúsága szerint. A járószinttől a holkerben a mennyezetig látszatarchitektura között a térbe kinyitott képmezőkben figurális tájábrázolások vannak. Egyes képmezőket a sarkokba befordulva komponáltak. A terem E-i falán lévő ajtónyílás eredetileg az oldalfal középrészén volt. Az E-K-i sarokban elbontott kályhafülke lenyomata látszik. Itt a folyosó felől fűtőnyílás található. Az ablaknyílásokat a klasszicizmusban megnagyobbították és eltolták. A mennyezet barokk vakolata elpusztult. A holkert másodlagosan elhelyezett fa díszítőlécezéssel kereteitek, a mennyezeti sarokstukkó-díszítmény papírmaséból készült. A keretléc eltávolítása után a holkerben profilozott párkányfestés került elő. A barokk falfestés tematikája a kisebb termekben egyszerűbb. A 109, 110, 111 helyiségekben a festés a járószinttől a kolostorboltozat mennyezetéig megtalálható. Faragott betétmezőt imitáló márványfestés, profilozott párkány és betétes lábazat borítja a falakat. A márvány inkrusztáció illúzióját a keretelések térbeli árnyékolásával, az anyagszerűséget finom színek alkalmazásával, az erezetek, foltok lazúrtechnikájú megfestésével érték el. Ugyanilyen kialakítású falfestéssel díszítették a 102-es helyiséget, mely a barokkban két szoba volt. Az elbontott K-Ny irányú válaszfal nyoma az első és második ablak közfalán előkerült. A kutatóablakokban is ehhez a két különböző teremhez tartozó barokk festésnyomokat találtunk. Ezért 102/a és 102/b helyiségként jelöltük ezeket. A klasszicista építési periódusban mennyezeti átalakítás is történt stukkódíszítéssel, mely az új egyterű kialakításhoz alkalmazkodott. Ebben a teremben a nagymérvű beavatkozások és az alapvakolat rendkívül meggyengült állapota miatt a barokk festés töredékesen maradt meg. Ettől eltekintve kijelent-